|
|
 |
szomorce
2005-06-28 18:44:29
|
296
|
Most, hogy hallgattam a gyimesit furulyázókat (vagy Gyimesit?...), az a véleményem, és ezt mindig éreztem, de most teljes egészében kicsapódott bennem ez a gondolat és megfoghatóvá vált, hogy a falun az embereket nem érdekli semmi.
Vagy városról költöztek falura, és azért játszanak gyimesit, mert már a városban is játszottak, vagy eredetileg is ott éltek a faluban, és akkor azért íratják be a gyereküket gyimesi furulyát tanulni, mert az unokanővérük gyereke is tanul klarinétot, de itt csak ilyen van...
A falusi emberek nem tudnak érdeklődni. Ez a leglényegesebb sajátosságuk. Külvilágnak tekintik a dolgokat, amik úgy "vannak", de nekik semmi közük hozzá. Mindennel így van. Van egy olyan hozzáállás bármilyen kultúrához, a mozgókép kultúrát is beleértve meg mindent: csinálNAK autókat, csinálNAK tévét, csinálNAK könyveket, csinálNAK tantervet, boltokat, bármit, mindent: mások. És ez van. És a falusi ember nem válik semmivé saját érdeklődéséből. A falusi ember olyan, hogy ha bekerül egy iskolába, balettintézetbe vagy zenei konzervatóriumbva, vagy tanítóképzőbe vagy bármibe, akkor alkalmazkodik ahhoz, ami ott a módi. És azokat a dolgokat fogja csinálni. Vakon beveszi az autóvezetés megtanulását, a kreszt, minden ideológiát, amit készen kap. A NAT-ot, a szocializmust, bármit. Mer az van.
Alkalmazkodás. NE ÉRTSD MEG! Ez a falusi ember jelszava.
Van pl., aki saját érdeklődéséből hastáncoktató lesz. Vagy néptáncoktató: átveszi azt, amit kap, amit készen kap, amit a tévében lát, amire képzik, aminek van divatos mozgalma, és abba ő is beállhat, mert beszervezik.
Nem saját az érdeklődése. Azt mondja, mikor besétál a városba: na né csak, vannak AKIK ezt csinálják, vannak AKIK azt, ilyenek, olyanok az emberek, ez van, az van. Rácsodálkozik a dolgokra, mint ahogy egy papagájra rácsodálkoznak: micsoda egzotikus madár! És csak akkor veszi észre, ha kellően világít a tolla és direkt arra van a szituáció kiképezve, hogy ő észrevételt tegyen, lásd: vagy a tévében van, vagy egy túristaúton, ahol mindenki ugyanazon csodálkozik, mert megmondták nekik, hogy ez az érdekes.
A falusi ember nem nézi a motívációt. Se a sajátját, se a másik emberét, aki "valaki". Mondjuk aki gyimesit furulyáz neki. Azért csinálja ezt, mert tudattalanul alkalmaz egy eljárást, azt, hogy figyelembe veszi a közösséget, a falut, hogy kinek tartják őt, a szüleit, és kik, és a többieknek milyen a gondolkodása, mennyire néznék hülyének, ha ő most gyimesit kezdene fújni:... A falusi ember minden dolgot, ami a kultúrával kapcsolatos, úgy tekint, mint ahogy egy multi level (MLM) reklámot tekinthet az, aki igyekszik távol tartani magát a multi leveltől (az ilyen vásárlástól és eladástól egyaránt), tudjátok, az az üzlet, amelyik olyan házalósan árul edényeket, mosogatószereket, fogyi pudingot, stb. Idegenséggel. Mint ahogy egy multi levelre lehet tekinteni, na ugyanez az idegenség tartja vissza a falusit attól, hogy valakivé váljon. Mindig megvan az a szűk közösség, akinek követi a normáit. Akinek ő saját magát tartja, a többiek által is, de ez teljesen tudattalanul működik.
A falusi ember ugyanazt a gesztust teszi meg, mint a városi: de a városinak van egy esélye. Mert a város életében sokkal kisebb változást okoz az ő érdeklődésének a nyíladozása, változása, alakulása. A városi előtt ott vannak az alternatívák - ha tetszik, "készen". A városinak falusi emberré válni egy lehetséges alternatíva.
A falusi előtt is ugyanúgy "ott vannak" az alternatívák: de idegen dolgoknak érzi őket.
Míg egy budapesti azt mondja: ez a mi hídunk, a mi emeletes házaink, erre képes az ember, a társadalom, én. Ez az én hidam, az én városom, fejlődik a világ, ez gazdagság és hatalom.
Addig a falusi azt mondja, hogy látod, már ezt is ideépítették, látod, azok a városiak... Ilyenek, olyanok... Ott OLYANOK laknak, akik ilyet tudnak építeni. És rajta kívül álló a híd, a filmkészítés, a kultúra, bárminek az alkotása, belülről való éltetése, irodalom, színház, tanítani, iskola, minden. A boltok is, Tesco, mozi, mind a városban van, az újságban van, a világban van, azoknak az egyetemében, főiskolájában, könyveikben, azoknak a szokásaikban van.
Egy városi mondhatja azt, hogy én nem leszek olyan, mint ez a sok homogén!, ismeretlen! többi, én kimegyek Gyimesbe és tanulok eredetiben furulyázni. Egy falusi mit kezdene az így szerzett tudásával, valakivé válásával? És egy falusinak nincs a közelében homogén, ismeretlen tömeg, akiktől ő különbözhetne. A városiaktól különbözik ő, azoktól a városiaktól IS, akik mernek rajongani a gyimesi zenéért!
A falusiak akkor se ülnének be a templomba orgonaszót hallgatni, ha fizetnének nekik. Nemhogy a diákokat beengedjék gyakorolni, hátha lenne egy orgonistája a falunak...
Minden készen kell. Minden áll, pang. Egymástól nem kell nekik semmi kulturálisan, a falusiak kulturálisan önellátóak: nézik a tévét. Hallgatják a rádiót. Gazdaságilag is önellátóak: járnak a Tescóba. Én falusi vagyok, és a Bartók rádiót is gyűlölöm, meg a Kossuth rádiót is, meg mindent, ami ezt az érzést táplálja. Azokat az embereket is gyűlölöm, akik videójátékokat készítenek, vagy beszélnek a tévében vagy a rádióban, vagy írnak az újságba: mert azok a falusiak számára mind: ŐK!!!
Mindent egybevetve - túl sok falu van Magyarországon.
Egy falu és egy város között az a különbség, mint az európai és az USA országok között. Ugyanannyi ember van összesen mindegyikben, csak a falvakban élőeknek nincs senkihez semmi közük, nem tudja érdekelni őket belülről semmi. (Csak maximum a divat kedvéért. És nem csak az a dolog ugyanolyan a falusiak számára, mint a divat többi szereplőjéé, ami a divat tárgya, hanem még az érdeklődés minősége, mennyisége, szezonja, fazonja, megnyilvánulása, kiterjedése is mind ugyanolyan - mint ahogy az a divatban van.) A város pedig egy egész, az emberek Budapesten: mind budapestiek. Nincs védővám.
Ha valami érdekel téged a városban és jól csinálod, azzal még tanítványokat is szerezhetsz, nem csak közönséget.
De egy faluban kinéznek és ellehetetlenítenek, ha bármit is akarsz, ha bármi is érdekel. Egy faluban kulturálisan önellátónak kell lenned: magadnak zongorázol, énekelsz, stb. Magadnak idomítod a kutyáidat, mert nem kell senkinek, nem érdekel senkit, mindenkinek van korcs, van sajátja, amihez senkinek semmi köze: se zongorás táborba, se kutya táborba az emberek el nem mennének. Se nem adnak arra, hogy minőségi anyagokkal vegyék magukat körül, vagy hogy minőségi növényeket ültessenek - mert minden jó lesz valamire... (Szóval nem szemétdomb veszi őket körül a szó hétköznapi értelmében.) És a többiek meg mind mások, ők, minden másoké, mások szokása...
Somogybabod - terepjárók, Békéstarhos - zenei fesztivál: mind csak idegenség az ott élőknek. Mintha Krisnások lennének, vagy multi levelesek. Az érettségi, az iskola is egy multi level: idegen, semmi közöm hozzá, minek... ... Mindenki hülye a falusiak számára: pontosabban NEM jutnak el addig, hogy kimondják az idegenségérzésüket. Nézik, vakon bámulják a világot: ilyen is van olyan is van, ilyenek is vannak, olyanok is vannak - ez van... ! Nahát!... A németek hogy bicikliznek a bicikliúton a Balatonnál!!!... Eszükbe se jut, hogy nekik valamivé lehetne válniuk. (És csak akkor csodálkoznak, amikor éppen kell, amikor a többiek is! Ellenkező esetben a megelégedettségérzésüket táplálja a "semmi közöm hozzá, másoké, ez van" című érzés.) |
|
 |
szomorce
2005-06-28 18:41:05
|
295
|
| Most, hogy hallgattam a gyimesit furulyázókat (vagy Gyimesit?...), az a véleményem, és ezt mindig éreztem, de most teljes egészében kicsapódott bennem ez a gondolat és megfoghatóvá vált, hogy a falun az embereket nem érdekli semmi.
Vagy városról költöztek falura, és azért játszanak gyimesit, mert már a városban is játszottak, vagy eredetileg is ott éltek a faluban, és akkor azért íratják be a gyereküket gyimesi furulyát tanulni, mert az unokanővérük gyereke is tanul klarinétot, de itt csak ilyen van...
A falusi emberek nem tudnak érdeklődni. Ez a leglényegesebb sajátosságuk. Külvilágnak tekintik a dolgokat, amik úgy "vannak", de nekik semmi közük hozzá. Mindennel így van.
Van egy olyan hozzáállás bármilyen kultúrához, a mozgókép kultúrát is beleértve meg mindent: csinálNAK autókat, csinálNAK tévét, csinálNAK könyveket, csinálNAK tantervet, boltokat, bármit, mindent: mások. És ez van. És a falusi ember nem válik semmivé saját érdeklődéséből.
A falusi ember olyan, hogy ha bekerül egy iskolába, balettintézetbe vagy zenei konzervatóriumbva, vagy tanítóképzőbe vagy bármibe, akkor alkalmazkodik ahhoz, ami ott a módi. És azokat a dolgokat fogja csinálni. Vakon beveszi az autóvezetés megtanulását, a kreszt, minden ideológiát, amit készen kap. A NAT-ot, a szocializmust, bármit. Mer az van.
Alkalmazkodás. NE ÉRTSD MEG! Ez a falusi ember jelszava.
Van pl., aki saját érdeklődéséből hastáncoktató lesz. Vagy néptáncoktató: átveszi azt, amit kap, amit készen kap, amit a tévében lát, amire képzik, aminek van divatos mozgalma, és abba ő is beállhat, mert beszervezik.
Nem saját az érdeklődése. Azt mondja, mikor besétál a városba: na né csak, vannak AKIK ezt csinálják, vannak AKIK azt, ilyenek, olyanok az emberek, ez van, az van. Rácsodálkozik a dolgokra, mint ahogy egy papagájra rácsodálkoznak: micsoda egzotikus madár! És csak akkor veszi észre, ha kellően világít a tolla és direkt arra van a szituáció kiképezve, hogy ő észrevételt tegyen, lásd: vagy a tévében van, vagy egy túristaúton, ahol mindenki ugyanazon csodálkozik, mert megmondták nekik, hogy ez az érdekes.
A falusi ember nem nézi a motívációt. Se a sajátját, se a másik emberét, aki "valaki". Mondjuk aki gyimesit furulyáz neki. Azért csinálja ezt, mert tudattalanul alkalmaz egy eljárást, azt, hogy figyelembe veszi a közösséget, a falut, hogy kinek tartják őt, a szüleit, és kik, és a többieknek milyen a gondolkodása, mennyire néznék hülyének, ha ő most gyimesit kezdene fújni:...
A falusi ember minden dolgot, ami a kultúrával kapcsolatos, úgy tekint, mint ahogy egy multi level (MLM) reklámot tekinthet az, aki igyekszik távol tartani magát a multi leveltől (az ilyen vásárlástól és eladástól egyaránt), tudjátok, az az üzlet, amelyik olyan házalósan árul edényeket, mosogatószereket, fogyi pudingot, stb. Idegenséggel. Mint ahogy egy multi levelre lehet tekinteni, na ugyanez az idegenség tartja vissza a falusit attól, hogy valakivé váljon.
Mindig megvan az a szűk közösség, akinek követi a normáit. Akinek ő saját magát tartja, a többiek által is, de ez teljesen tudattalanul működik.
A falusi ember ugyanazt a gesztust teszi meg, mint a városi: de a városinak van egy esélye. Mert a város életében sokkal kisebb változást okoz az ő érdeklődésének a nyíladozása, változása, alakulása. A városi előtt ott vannak az alternatívák - ha tetszik, "készen". A városinak falusi emberré válni egy lehetséges alternatíva.
A falusi előtt is ugyanúgy "ott vannak" az alternatívák: de idegen dolgoknak érzi őket.
Míg egy budapesti azt mondja: ez a mi hídunk, a mi emeletes házaink, erre képes az ember, a társadalom, én. Ez az én hidam, az én városom, fejlődik a világ, ez gazdagság és hatalom.
Addig a falusi azt mondja, hogy látod, már ezt is ideépítették, látod, azok a városiak... Ilyenek, olyanok... Ott OLYANOK laknak, akik ilyet tudnak építeni.
És rajta kívül álló a híd, a filmkészítés, a kultúra, bárminek az alkotása, belülről való éltetése, irodalom, színház, tanítani, iskola, minden. A boltok is, Tesco, mozi, mind a városban van, az újságban van, a világban van, azoknak az egyetemében, főiskolájában, könyveikben, azoknak a szokásaikban van.
Egy városi mondhatja azt, hogy én nem leszek olyan, mint ez a sok homogén!, ismeretlen! többi, én kimegyek Gyimesbe és tanulok eredetiben furulyázni.
Egy falusi mit kezdene az így szerzett tudásával, valakivé válásával? És egy falusinak nincs a közelében homogén, ismeretlen tömeg, akiktől ő különbözhetne. A városiaktól különbözik ő, azoktól a városiaktól IS, akik mernek rajongani a gyimesi zenéért!
A falusiak akkor se ülnének be a templomba orgonaszót hallgatni, ha fizetnének nekik. Nemhogy a diákokat beengedjék gyakorolni, hátha lenne egy orgonistája a falunak...
Minden készen kell. Minden áll, pang. Egymástól nem kell nekik semmi kulturálisan, a falusiak kulturálisan önellátóak: nézik a tévét. Hallgatják a rádiót. Gazdaságilag is önellátóak: járnak a Tescóba. Én falusi vagyok, és a Bartók rádiót is gyűlölöm, meg a Kossuth rádiót is, meg mindent, ami ezt az érzést táplálja. Azokat az embereket is gyűlölöm, akik videójátékokat készítenek, vagy beszélnek a tévében vagy a rádióban, vagy írnak az újságba: mert azok a falusiak számára mind: ŐK!!!
Mindent egybevetve - túl sok falu van Magyarországon.
Egy falu és egy város között az a különbség, mint az európai és az USA országok között. Ugyanannyi ember van összesen mindegyikben, csak a falvakban élőeknek nincs senkihez semmi közük, nem tudja érdekelni őket belülről semmi. (Csak maximum a divat kedvéért. És nem csak az a dolog ugyanolyan a falusiak számára, mint a divat többi szereplőjéé, ami a divat tárgya, hanem még az érdeklődés minősége, mennyisége, szezonja, fazonja, megnyilvánulása, kiterjedése is mind ugyanolyan - mint ahogy az a divatban van.)
A város pedig egy egész, az emberek Budapesten: mind budapestiek. Nincs védővám.
Ha valami érdekel téged a városban és jól csinálod, azzal még tanítványokat is szerezhetsz, nem csak közönséget.
De egy faluban kinéznek és ellehetetlenítenek, ha bármit is akarsz, ha bármi is érdekel. Egy faluban kulturálisan önellátónak kell lenned: magadnak zongorázol, énekelsz, stb. Magadnak idomítod a kutyáidat, mert nem kell senkinek, nem érdekel senkit, mindenkinek van korcs, van sajátja, amihez senkinek semmi köze: se zongorás táborba, se kutya táborba az emberek el nem mennének. Se nem adnak arra, hogy minőségi anyagokkal vegyék magukat körül, vagy hogy minőségi növényeket ültessenek - mert minden jó lesz valamire... (Szóval nem szemétdomb veszi őket körül a szó hétköznapi értelmében.) És a többiek meg mind mások, ők, minden másoké, mások szokása...
Somogybabod - terepjárók, Békéstarhos - zenei fesztivál: mind csak idegenség az ott élőknek. Mintha Krisnások lennének, vagy multi levelesek. Az érettségi, az iskola is egy multi level: idegen, semmi közöm hozzá, minek... ... Mindenki hülye a falusiak számára: pontosabban NEM jutnak el addig, hogy kimondják az idegenségérzésüket. Nézik, vakon bámulják a világot: ilyen is van olyan is van, ilyenek is vannak, olyanok is vannak - ez van... ! Nahát!... A németek hogy bicikliznek a bicikliúton a Balatonnál!!!... Eszükbe se jut, hogy nekik valamivé lehetne válniuk. (És csak akkor csodálkoznak, amikor éppen kell, amikor a többiek is! Ellenkező esetben a megelégedettségérzésüket táplálja a "semmi közöm hozzá, másoké, ez van" című érzés.) |
|
A hozzászólás:
 |
aSk
1998-07-10 12:06:00
|
-
|
Hol jobb élni? Ez lenne a kérdésem lényege. Falun? Városon? Persze nem elhanyagolhatóak az indokok sem! Ki miért él ott ahol? Szívesen elköltöznétek faluról városra vagy fordítva?
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|