Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2005-02-21 11:24:14 34
Két fél van, támadó és védekező.

Aszerint, hogy van-e bombájuk, négyféle helyzet állhat elő (0=nincs bomba, 1=van bomba, első a támadó, második a védekező):

1. 0 - 0

2. 1 - 0

3. 0 - 1

4. 1 - 1


1. Érdektelen, ugorgyunk.

2. A támadó, ha beveti, akkor - pont, ahogy te is említetted - kap egy sugárfertőzött országot. (Azért ezt ne túlozzuk el annyira - Hirosima és Nagaszaki mindmáig lakott városok.)

Viszont ami ennél sokkal fontosabb, nemzetközileg teljesen elszigetelődik. Ha nem ENSZ BT állandó tagról van szó, olyan ENSZ-csapást kaphat a nyakába, hogy arról koldul. Pl. ha az iraki-iráni háborúban Irak bevet egy ilyen bombát, könnyen lehet, hogy addigi szövetségesei (Szovjetunió, USA, Szaúd-Arábia) azonnal ellene fordulnak, mint 90-ben.

Egyszerűen a támadónak nem muszáj bevetnie, viszont iszonyatos árat kell érte fizetni nemzetközi kapcsolatok tönkremenetelében és - elég nagy eséllyel - nemzetközi megtorló csapásban ahhoz, hogy már ne érje meg bevetni.

3. A védekezőnek tisztáb sor. Mihelyst az összeomlás küszöbére ért, azonnal beveti. Miért? Mert nincs vesztenivalója. Egyszerűen a bukásnál és menekülésnél minden jobb, még a bukás és bosszú kombinációja is.

Mellesleg ebben az esetben a támadó valószínűleg igen óvatos, és igyekszik korlátozott célokat elérni, majd kiszállni. Minden tőle telhetőt megtesz, hogy az ellenfél nukleáris ingerküszöbét ne lépje túl - mint az közismert, az amerikaiaknak a Távol-Keleten gyakorlatilag a kínai támadás pl. Tajvan ellen önmagában átlépte volna ezt a küszöböt.

Éppen ezért - mivel nem tudni, hol húzódik az ellenfél ingerküszöbe - célszerű a támadó részéről az ilyen helyzetet elkerülni.

Egyébként elképzelhető, hogy a támadó rosszul ítéli meg az ingerküszöböt. Pl. a SZU megtámadja Nyugat-Berlint (azt gondolják, ezért még nem lesz atom), mire az USA egy töltetet kilő egy közeli orosz támaszpontra. Erre az oroszok belátják, hogy rosszul mérték fel a helyzetet, és fegyverszünetet kérnek a status quo fenntartásával. (Ez 1948-ban - ha lezárják Nyugat-Berlin légterét - kb. így zajlott volna. Szerencsére az oroszok helyesen mérték fel az amerikai ingerküszöböt.)

4. Ez esetben szintén a védekezőnek éri meg bevetni. Annyiban neccesebb a helyzet, hogy itt a megtorló ATOMcsapás esélye is gyakorlatilag 100%, de továbbra is működik a 3. pontban megismert logika, miszerint jobb a bukás bosszúval, mint anélkül.

Ráadásul a támadó itt is az ellenfél ingerküszöbének tiszteletben tartására törekszik, amiben csak úgy lehet biztos, ha egyáltalán nem támad. (Az 1949 utáni orosz-amerikai viszonyra már a 4. pont illik. Ott sem véletlen, hogy igyekeztek kerülni a konfrontációt. Ezt a célt szolgálta a forródrót a Kreml és a Fehér Ház között, hogy a felek a lehető legpontosabban tudathassák egymással az ingerküszöböket.)

Másrészt itt is elképzelhető a rosszul megítélt ingerküszöb és az ebből fakadó visszavonulás esete.

Az ingerküszöböket pedig valamennyi atomhatalom jóelőre meghatározza, nehogy a hajnali háromkor hálósipkában felriasztott vezetők hülyeségből elpuskázzák az utolsó esélyt a bosszúra. Ilyenkor a vezetőnek már csupán a döntés meghozatala marad - 28. sz. forgatókönyv, akkor a 28. számú terv végrehajtását elrendelem.
kavkaz Creative Commons License 2005-02-21 11:02:55 32
Az elrettentés eredménye egy csomó ki nem tört háború! Hány halottja lett volna naponta a NATO-VSZ III. világháborúnak ha hagyományos fegyverekkel vívják? Hány halottja volt a hidegháborúnak naponta...

Ugyanez India-Pakisztán, stb... relációban. Szal, megvan az értelme az atomnak. Ôszintén szólva a bomba a béke záloga. Amióta van bomba gyakorlatilag beköszöntött a világbéke ahhoz képest, mintha nem lenne bomba!
A hozzászólás:
rev251 Creative Commons License 2005-02-21 10:29:29 28
Csak röviden, mert az atomos eszmefuttatásomhoz szükséges

HA mindenki tudja, hogy az atomfegyverrel leginkábbb fenyegetőzni lehet, akkor nem látom értelmét a tartásának - szervezett (következésképp RACIONÁLIS v. kvázi-racionális) államok részéről.

Ehhez az kell, hogy néhányszor bevessék élesben, ill. demonstratív kísérletekben. Ami megtörtént, mint tudjuk (Japán, légköri kísérletek, pl. Novaja Zemlja - Cár bomba)
ÉS az is feltétel, hogy atomfegyver csak hadászati hatású lehet, nincs lokalizálható, vagy reverzibilis hatású (itt van a kérdőjel, a harctéri atomtöltetek, ill kisebb részben a neutronfegyver miatt)

Az én gondolatom csak annyi pluszt tartalmazott, hogy atomfegyvert akkor SEM éri meg bevetni, ha a másiknak nincs olyanja.
Előzmény:
Törölt nick Creative Commons License 2005-02-20 22:08:29 25

Kavkazzal egyetertek, szerintem is az atomfegyver strategiai ertelemben vedelmi fegyver. Bevetese kizarolag a hagyomanyos fegyveres erok osszeomlasakor kepzelheto el, mivel az allam es az orszag teljes pusztulasaval jaro megtorlast von maga utan.

 

Ezert is leggyakoribb - es messze leghasznosabb, leghatekonyabb - alkalmazasi modja a bevetesevel valo fenyegetozes. Ennek viszont elofeltetele, hogy mindenki elhigyje, valoban rendelkezunk a fegyverrel. Praktice ehhez legalabbis egy kiterjedt atomprogramra van szukseg, de valoszinuleg a fegyver meglete is elengedhetetlen.
Index Fórumok

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!