|
|
|
|
A hozzászólás:
 |
rumci
2005-02-16 12:44:11
|
31
|
| A korpusznak a leggyengébb pontjára tapintottál sajnos rá. Meglehetősen széles kröű ls kiegyensúlyozott volt a gyűjtés, de Arany (főként a prózája) valóban erősen alul van reprezentálva. A költői életmű (vöként az elbeszélő költemények) viszont meglehetősen jól fel van dologzva a Nagyszótár cédulaanyagában, illetve az egész költői életmű hozzáférhető a Verstár ’98-ból. Ez mérsékli valamelyest ezt a hiányt. |
|
Előzmény:
 |
tsikorgo
2005-02-16 12:22:46
|
30
|
Kedves LvT!
Amit írtál, azzal alapvetően persze egyet lehet érteni. Ebből az Arany-helyből a legérdekesebb nyilván az, hogy lábjegyzeteli, a lábjegyzet értelmezésében pedig egyetértünk. Ami pikánssá teszi, az valóban a közönség, a pesti polgár, ami az irodalomtörténet Arany-értelmezési paradigmájának (nép-nemzeti iskola, népiesség, "egy népi sarjadék") újragondolására hív fel.
Apró dolgokban persze lehetne vitatkozni, pontosabban tovább mélázni: az 1791-es előfordulás Szentjóbi Szabó egyik versét jelöli, amely vers A nagy szüret Telegden-nel együtt alkalminak tűnik (abban az értelemben, hogy az őt körülvevő közegnek szólnak eredetileg), a kritikai kiadás szerint mindkettő Nagyváradhoz és a Haller családhoz kapcsolódik. Túl azon, hogy mennyiben lehet nyelvet újítani egy alkalmi versben, azért feltűnő, hogy az "igazándi" első előfordulásainak lokalizációja egy térséghez kapcsolódik: l. még Fazekas Mihály levelét, amelyet a Dorottyáról írt (álnéven,nők nevében, kalendáriumban jelent meg!!! [1804]). Tehát Debrecen, Nagyvárad, innen Nagyszalonta nincs messze. A nyelvtudomány intézet szövegkorpusza (http://www.nytud.hu/hhc/) a legközelebbi előfordulást már csak a 19. sz. második feléből hozza. (Mikszáth – a korpusz, úgy látszik, nem öleli fel Arany e művét) |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|