Előrebocsátom, hogy adataimat többségét az alábbi művekből merítettem, ami nem csoda, hiszen a közpékori régészetből éppen a városok-várak-egyházi épületek triumvirátusból szigorlatoztam.
Györffy György: Pest-Buda kialakulása. Bp. 1997.
(Nem rossz könyv ez, de elsősorban a történeti források alapján állít fel spekulációkat, és nem a régészeti adatok szerint. Na meg a fogalmazása...)
Magyar régészet az ezredfordulón. Bp. 2003. (A legújabb összefoglaló honi régészetünkről, persze a topikban csak a városokra vonatkozó részt használom fel).
Budapest im Mittelalter. Braunschweig, 1991. (Német nyelvű összefoglaló, főleg régészeti szempontok szerint).
A többit mégsem listázom ki, majd ha eszembe jutnak...
Akkor a hozzászólásom.
Őszintén szólva kontinuitást feltételezni elég merész dolog. Györffy szerint egyfajta romkontinuitást lehet megállapítani Aquincum esetén. Hivatkozik a Kurszán várára, ami az amfiteátrum lett volna, csak az a ciki, hogy az amfiteátrum ásatásakor nem került elő egy árva honfoglaló lelet, még kerámia sem...
(Azért kíváncsi lennék a forrásaira. Mert pl. az avarok idején a Keszthely-kultúra továbbélő lakosságből állhatott, viszont a források hallgatnak erről a népcsoportról)
Az ásatások: az erőd igazából nem jut eszembe, hogy hol lehetett. Hivatkozik valami forrásra? Négy nagy templomon gondolkoztam mi lehet: Mária-templom, klarissza konvent, óbudai prépostság (Péter-templom), a negyedik talán a királyi kápolna lehetett az óbudai királynéi váran, amit viszont nem hiszek. (Egyébként a klarisszakonvent, a királynéi palota, és a Mária-templom egyes részei még láthatóak Óbudán).
A keresztény-későantik pesti lakosságról nem csak ő nyilatkozott. Olvastam pl. itt is: Edith Ennen: The early history of the European town: a retrospective view. In: The Comparative History of Urban origins in Non-Roman Europe. 1985. 3-15. oldal. (A cikken belül sajnos nem tudom hol írta). Szóval ő kontinuitást CSAK Pesten, és Sopronban feltételez, bár elképzelhető, hogy inkább inkább a romkontinuitásra gondolhat. | 
