Keresés

Póczy szerint Györffy ezen 97-es könyvében behajolt a kontinuitás előtt, és nem csak a rom-, hanem az etnikai-népi kontinuitás előtt is. Igaz, nincs honf. lelet a amfiteátrumban, de langobard azért akad:)

Nem tudom, hogy Györffy melyik megjegyzését tekintette behajolásnak. Szvsz sorra vette a kontinuitás típusait a mű bevezetőjében, de nem emlékszem arra, hogy bárhol határozottan kijelentette, hogy Budapest területén etnikai kontinuitás volt. Egyébként a langobárd lelet még rendben volna, de még ezzel is maximum a VI. század végén járunk, esetleg a VII. században.

Póczy tisztán régészeti eredmények (saját ásatásai) igen szubjektiv elemzésére alapozza elméletét, amit megmazyoláz egy-két forrásadattal. Pl. a Keszthelyi-kultúrát 9.szig továbbélőnek veszi, és egész Pannoniában, holott ez egy lokális romanizált kultúra volt, és 670 után nincs nyoma!

Hümm... Előkaparom a másfél évvel ezelőtti jegyzeteimet, de szerintem a régészek egy igen nagy része IX. századig vezeti tovább a Keszthely-kultúrát. Igaz konkrét szakirodalmat nem olvastam róla.

Szó sincs erről! Pőczy az ÁLTALA kiásott négy ókori bazilikára céloz! Csak éppen arra nem ad támpontot, hogy ezek kronologialilag hogyan viszonyultak egymáshoz!

Nocsak, ez meglepetés. Lehet, hogy megkeresem a Széchenyiben a könyvet, hétha meg van. Helyileg egyébként hol volt ez a négy ókori bazilika? (Hova helyezi Póczy?)

Sopron meg? Hm.. Egyik régészünk mondta nemrégiben a nagy Scarabantiázóknak-kontinuitásvadászoknak, hogy szinte sehol sincs olyan tiszta, vastag humuszréteg - mint Sopronban a 6-10. sz között.. szvsz a város lakatlan volt

Érdekes a Sopron-téma is. Voltunk tanulmányi kiránduláson Sopronban, ahol pl. Gömöri János, és Szende Katalin vezetett minket, láttuk a kiásott római fórumot is. A város lakatlan volt, viszont a kontinuitást inkább a római falakra értik. Még ma is láthatóak a nagy méretű kváderköves római technikával készült városfalak, (persze ráépítettek azóta más korszák falazási technikáival). Tulajdonképpen a végkövetkeztetés az volt a legtöbb kutatónak (Gömörinek, Holl Imrének), hogy a falak közé az istváni hatalomszervezés idején telepedett népesség, ezért van Sopron most is ott, ahol egykor Scarbantia volt.

hiszen a közpékori régészetből éppen a városok-várak-egyházi épületek triumvirátusból szigorlatoztam"

Te szegény! :))

"Györffy szerint egyfajta romkontinuitást lehet megállapítani Aquincum esetén. Hivatkozik a Kurszán várára, ami az amfiteátrum lett volna, csak az a ciki, hogy az amfiteátrum ásatásakor nem került elő egy árva honfoglaló lelet, még kerámia sem..."

Póczy szerint Györffy ezen 97-es könyvében behajolt a kontinuitás előtt, és nem csak a rom-, hanem az etnikai-népi kontinuitás előtt is. Igaz, nincs honf. lelet a amfiteátrumban, de langobard azért akad:)

"(Azért kíváncsi lennék a forrásaira. Mert pl. az avarok idején a Keszthely-kultúra továbbélő lakosságből állhatott, viszont a források hallgatnak erről a népcsoportról)"

Póczy tisztán régészeti eredmények (saját ásatásai) igen szubjektiv elemzésére alapozza elméletét, amit megmazyoláz egy-két forrásadattal. Pl. a Keszthelyi-kultúrát 9.szig továbbélőnek veszi, és egész Pannoniában, holott ez egy lokális romanizált kultúra volt, és 670 után nincs nyoma!

"Az ásatások: az erőd igazából nem jut eszembe, hogy hol lehetett. Hivatkozik valami forrásra? Négy nagy templomon gondolkoztam mi lehet: Mária-templom, klarissza konvent, óbudai prépostság (Péter-templom), a negyedik talán a királyi kápolna lehetett az óbudai királynéi váran, amit viszont nem hiszek. (Egyébként a klarisszakonvent, a királynéi palota, és a Mária-templom egyes részei még láthatóak Óbudán)."

Szó sincs erről! Pőczy az ÁLTALA kiásott négy ókori bazilikára céloz! Csak éppen arra nem ad támpontot, hogy ezek kronologialilag hogyan viszonyultak egymáshoz!

"A keresztény-későantik pesti lakosságról nem csak ő nyilatkozott. Olvastam pl. itt is: Edith Ennen: The early history of the European town: a retrospective view. In: The Comparative History of Urban origins in Non-Roman Europe. 1985. 3-15. oldal. (A cikken belül sajnos nem tudom hol írta). Szóval ő kontinuitást CSAK Pesten, és Sopronban feltételez, bár elképzelhető, hogy inkább inkább a romkontinuitásra gondolhat."

Igen.. Valszeg Ennen csak a 45 előtti forrásokat ismerte, ezért irta ezt, ui. akkoriban római kori cella trichoriának hitték a Szt.Rókus templom alatt talált romokat - nem azok voltak:))) A Rókus-kápolna 18. sz eleji előd-kápolnácskája volt!

Sopron meg? Hm.. Egyik régészünk mondta nemrégiben a nagy Scarabantiázóknak-kontinuitásvadászoknak, hogy szinte sehol sincs olyan tiszta, vastag humuszréteg - mint Sopronban a 6-10. sz között.. szvsz a város lakatlan volt!

Előrebocsátom, hogy adataimat többségét az alábbi művekből merítettem, ami nem csoda, hiszen a közpékori régészetből éppen a városok-várak-egyházi épületek triumvirátusból szigorlatoztam.

Györffy György: Pest-Buda kialakulása. Bp. 1997.

(Nem rossz könyv ez, de elsősorban a történeti források alapján állít fel spekulációkat, és nem a régészeti adatok szerint. Na meg a fogalmazása...)

Magyar régészet az ezredfordulón. Bp. 2003. (A legújabb összefoglaló honi régészetünkről, persze a topikban csak a városokra vonatkozó részt használom fel).

Budapest im Mittelalter. Braunschweig, 1991. (Német nyelvű összefoglaló, főleg régészeti szempontok szerint).

A többit mégsem listázom ki, majd ha eszembe jutnak...

Akkor a hozzászólásom.

Őszintén szólva kontinuitást feltételezni elég merész dolog. Györffy szerint egyfajta romkontinuitást lehet megállapítani Aquincum esetén. Hivatkozik a Kurszán várára, ami az amfiteátrum lett volna, csak az a ciki, hogy az amfiteátrum ásatásakor nem került elő egy árva honfoglaló lelet, még kerámia sem...

(Azért kíváncsi lennék a forrásaira. Mert pl. az avarok idején a Keszthely-kultúra továbbélő lakosságből állhatott, viszont a források hallgatnak erről a népcsoportról)

Az ásatások: az erőd igazából nem jut eszembe, hogy hol lehetett. Hivatkozik valami forrásra? Négy nagy templomon gondolkoztam mi lehet: Mária-templom, klarissza konvent, óbudai prépostság (Péter-templom), a negyedik talán a királyi kápolna lehetett az óbudai királynéi váran, amit viszont nem hiszek. (Egyébként a klarisszakonvent, a királynéi palota, és a Mária-templom egyes részei még láthatóak Óbudán).

A keresztény-későantik pesti lakosságról nem csak ő nyilatkozott. Olvastam pl. itt is: Edith Ennen: The early history of the European town: a retrospective view. In: The Comparative History of Urban origins in Non-Roman Europe. 1985. 3-15. oldal. (A cikken belül sajnos nem tudom hol írta). Szóval ő kontinuitást CSAK Pesten, és Sopronban feltételez, bár elképzelhető, hogy inkább inkább a romkontinuitásra gondolhat.