Keresés

hiszen a közpékori régészetből éppen a városok-várak-egyházi épületek triumvirátusból szigorlatoztam"

Te szegény! :))

"Györffy szerint egyfajta romkontinuitást lehet megállapítani Aquincum esetén. Hivatkozik a Kurszán várára, ami az amfiteátrum lett volna, csak az a ciki, hogy az amfiteátrum ásatásakor nem került elő egy árva honfoglaló lelet, még kerámia sem..."

Póczy szerint Györffy ezen 97-es könyvében behajolt a kontinuitás előtt, és nem csak a rom-, hanem az etnikai-népi kontinuitás előtt is. Igaz, nincs honf. lelet a amfiteátrumban, de langobard azért akad:)

"(Azért kíváncsi lennék a forrásaira. Mert pl. az avarok idején a Keszthely-kultúra továbbélő lakosságből állhatott, viszont a források hallgatnak erről a népcsoportról)"

Póczy tisztán régészeti eredmények (saját ásatásai) igen szubjektiv elemzésére alapozza elméletét, amit megmazyoláz egy-két forrásadattal. Pl. a Keszthelyi-kultúrát 9.szig továbbélőnek veszi, és egész Pannoniában, holott ez egy lokális romanizált kultúra volt, és 670 után nincs nyoma!

"Az ásatások: az erőd igazából nem jut eszembe, hogy hol lehetett. Hivatkozik valami forrásra? Négy nagy templomon gondolkoztam mi lehet: Mária-templom, klarissza konvent, óbudai prépostság (Péter-templom), a negyedik talán a királyi kápolna lehetett az óbudai királynéi váran, amit viszont nem hiszek. (Egyébként a klarisszakonvent, a királynéi palota, és a Mária-templom egyes részei még láthatóak Óbudán)."

Szó sincs erről! Pőczy az ÁLTALA kiásott négy ókori bazilikára céloz! Csak éppen arra nem ad támpontot, hogy ezek kronologialilag hogyan viszonyultak egymáshoz!

"A keresztény-későantik pesti lakosságról nem csak ő nyilatkozott. Olvastam pl. itt is: Edith Ennen: The early history of the European town: a retrospective view. In: The Comparative History of Urban origins in Non-Roman Europe. 1985. 3-15. oldal. (A cikken belül sajnos nem tudom hol írta). Szóval ő kontinuitást CSAK Pesten, és Sopronban feltételez, bár elképzelhető, hogy inkább inkább a romkontinuitásra gondolhat."

Igen.. Valszeg Ennen csak a 45 előtti forrásokat ismerte, ezért irta ezt, ui. akkoriban római kori cella trichoriának hitték a Szt.Rókus templom alatt talált romokat - nem azok voltak:))) A Rókus-kápolna 18. sz eleji előd-kápolnácskája volt!

Sopron meg? Hm.. Egyik régészünk mondta nemrégiben a nagy Scarabantiázóknak-kontinuitásvadászoknak, hogy szinte sehol sincs olyan tiszta, vastag humuszréteg - mint Sopronban a 6-10. sz között.. szvsz a város lakatlan volt!

Közben eszembe jutott a negyedik óbudai templom, a Szent-Margit-plébániatemplom.

Előrebocsátom, hogy adataimat többségét az alábbi művekből merítettem, ami nem csoda, hiszen a közpékori régészetből éppen a városok-várak-egyházi épületek triumvirátusból szigorlatoztam.

Györffy György: Pest-Buda kialakulása. Bp. 1997.

(Nem rossz könyv ez, de elsősorban a történeti források alapján állít fel spekulációkat, és nem a régészeti adatok szerint. Na meg a fogalmazása...)

Magyar régészet az ezredfordulón. Bp. 2003. (A legújabb összefoglaló honi régészetünkről, persze a topikban csak a városokra vonatkozó részt használom fel).

Budapest im Mittelalter. Braunschweig, 1991. (Német nyelvű összefoglaló, főleg régészeti szempontok szerint).

A többit mégsem listázom ki, majd ha eszembe jutnak...

Akkor a hozzászólásom.

Őszintén szólva kontinuitást feltételezni elég merész dolog. Györffy szerint egyfajta romkontinuitást lehet megállapítani Aquincum esetén. Hivatkozik a Kurszán várára, ami az amfiteátrum lett volna, csak az a ciki, hogy az amfiteátrum ásatásakor nem került elő egy árva honfoglaló lelet, még kerámia sem...

(Azért kíváncsi lennék a forrásaira. Mert pl. az avarok idején a Keszthely-kultúra továbbélő lakosságből állhatott, viszont a források hallgatnak erről a népcsoportról)

Az ásatások: az erőd igazából nem jut eszembe, hogy hol lehetett. Hivatkozik valami forrásra? Négy nagy templomon gondolkoztam mi lehet: Mária-templom, klarissza konvent, óbudai prépostság (Péter-templom), a negyedik talán a királyi kápolna lehetett az óbudai királynéi váran, amit viszont nem hiszek. (Egyébként a klarisszakonvent, a királynéi palota, és a Mária-templom egyes részei még láthatóak Óbudán).

A keresztény-későantik pesti lakosságról nem csak ő nyilatkozott. Olvastam pl. itt is: Edith Ennen: The early history of the European town: a retrospective view. In: The Comparative History of Urban origins in Non-Roman Europe. 1985. 3-15. oldal. (A cikken belül sajnos nem tudom hol írta). Szóval ő kontinuitást CSAK Pesten, és Sopronban feltételez, bár elképzelhető, hogy inkább inkább a romkontinuitásra gondolhat.

2004-ben jelent meg Póczy Klára AQUINCUM c. könyve az Encyklopédia kiadónál.

A szerző koncepciója e könyvben teljesedik ki, felvéve Nagy Lajos 1940-es Pannonia Sacra c. munkájában lefektetett fonalat.

Póczy úgy véli, hogy az ókori Aquincum és a kkori Buda és Pest, majd a mai Budapet között TELJES kontinuitás van.

Elméletét arra alapozza, hogy az ásatások során előkerültek az 5. században a.,)erőddé átipett 2.)püspöki székhellyé alakult Aquincumban, akkori nevén civitas Valerii-ben székelő püspök 3.) irányitotta a későantik-koraközépkori "város" életét.

Mindezek bizonyitékaként a 70-es évektől  a közelmúltig tartó ásatások során előkerült erődről (ami a 14. századig fennállt), és négy, nagy kolostorról és valószinűleg egy püspöki templomról ir.

A lakosság továbbélését azzal véli bizonyitottnak, hogy szórványleleteket találtak az antik épületek feltárása során. Itt már-már azt az illuzórikus képet vetiti az olvasó elé, hogy Aquincum-Valeria egyféle multilkulturális városként élt, 3-4-féle vallást követő népességgel, akik gyakran egymással is keveredve idilli közösséget alkottak a püspök vezetése alatt.

Természetesen mindenki keresztény volt, vagy hamar azzá vált... :)

Konkrét forrásokkal azonban adós marad.

Emliti Eugippius utalását Pannonia püspökéről, 511-ből. Majd egy mély lélegzetvétellel 790-ből emliti Nagy Károly azon utasitását, hogy vizsgálják meg Pannonia keresztény lakosságát, hogy valóban keresztények-e. De ezt is sajátosan értelmezi: Póczy szerint Nagy Károly ezzel a rendelkezésével csak a bizánci orthodoxiáról kivánta katolicizmusra áttériteni Pannonia népét..... Akik, mint már irtam, Póczy szerint keresztények voltak, továbbélő pannonok...

Igaz, hogy más kutatók szerint továbbélő romanizált lakosság csak Keszthely-Fenékpuszta (Valcum) maradt fenn, de sebaj...

Mindemellett Póczy tagadja az avarság jelenlétét a Dunántúlon, vagy csak minimális "helyörségi jellegű" megszállást tud elképzelni, aminek keretében a langobardokkal kötött irásos (!) szerződés nyomán vigyáztak az avarok...

Az állitás bizarrsága szembetűnő...

Továbbfűzve a gondolatot, Póczy céloz egy 797-ben, Aquincumban (!) tartott püspöktalálkozóra. Ezt a találkozót - Eugippius 511-es szórványadatrával véli bizonyitottnak!!!!!

Póczy teljes, etnikai-vallási kontinuitást vél, vagy talán lát is? Pannóniában, aminek egyenes örökösei lettek volna a magyarok, akik az általa emlitett forrás szerint - 863-ban jöttek a Kárpát-medencébe (ez Ján Dekán elméletéhez közelit :)) )

Mindemellett, hogy elmélete mélg futurisztikusabb legyen, továbbélő, keresztény, későantik lakosságot feltételez Pesten (!), mint Pest város ősét!!!!!!

Sőt, szerinte a római magyar zarándokház is direkt a pannónia légiók egyik épületének helyén épült.....

A könyv utolsó 3 fejezetéból süt az izzadságszagú EURÓPÉERSÉG, a mindenáron való megfelelés a keresztény nyugatrhoz, ami Nagy Lajos 1940-es könyvének alapgondolata is volt.

Kár.

Agyoncsapja a könyv többi, jól sikerült részét.

Tehát, vitainditóként:  KINEK MI A VÉLEMÉNYE  Póczy Klára fentebb olvashatzó nézetéről?