|
|
 |
LvT
2005-02-05 17:53:26
|
270
|
Kedves Alexander the Great!
Ozd (Alsó-Fehér megye): A KMH.-ban első említése 1333: Ozd. Több ilyen nevű település is van Mo.-n, pl. Ózd (B.-A.-Z. m), Ózdfalu (Baranya m.), Ozdin (Szlovákia, Ozdín), Uzd (Sárszentlőrinc csatolt községe), Uzdiszentpéter (Románia, Sînpetrul de Cîmpie) és Uzdiszentgyörgy (Románia, Sîngeorgiul de Cîmpie; az előzővel együtt egy közeli, de ma már nem lakott Uzd ~ Ozd nevű főesperességi és ispánsági székhelyre utal)
Mindezek a FNESz. szerint az ómagyar Ószd ~ Ózd személynévről történt képzőtlen (tehát magyar) névadások. A személynév áll egy ómagyar -d kicsinyítő képzőből és egy alapnévből. Az alapnév etimológiája vitatott: valószínűbben a régi magyar ósz ‘zab’ (< szl. ovos) közszóról van szó, esetleg az úz (< oguz) török népcsoport nevéről.
Csongva (A.-F. megye): A KMH.-ban első említése 1268: Chungua. A KMH. szerint az etimológiája bizonytalan. Alakra szláv, egy Csongova < szl. Čongova név magyarosodása (hasonlóhoz vö. Moldva < Moldova, Lendva < Lendava). Ott az -ova szláv képző lehet, de a čong- alapnak nincs szláv etimológiája. Volt egy Ugocsa vm.-beli Csongova patak-, majd helységnév. Ezt úgy próbálják magyarázni, hogy ennek alapja a magyar Csengő név lett volna (a patakneveknél szokásos ilyen zajra utaló, hangutánzó értelem), melyet a környékbeli szlávok Čengova /csengova/ alakban vettek volna át, és ezt a magyarok kölcsönözték volna vissza, miután hangrendi illeszkedéssel alakult volna ki a Csongova név (ebből pedig a A.-F.-ben Csongva). Ez a bonyolult oda-vissza kölcsönzés azonban az 1268. évi első említés mellett kissé „necces”, tehát nem hagyhatjuk figyelmen kívül a tiszta szláv eredetet (ill. hogy az ismeretlen eredetű szláv alapot a szlávok a magyarok előtt kölcsönözték egy másik nyelvből).
Fugad (A.-F. megye): A KMH.-ban első említése 1317: Fugad. A KMH. az ómagyar Fugad személynévről történt képzőtlen (tehát magyar) névadás. Ez a személynév talán összefügg a Füged személynévvel, amely egy ismeretlen eredetű Fig- ~ Füg- alapnév és a -d kicsinyítő képző kapcsolata.
Pacalka (A.-F. megye): A KMH.-ban és FNESz.-ben első említése 1264: Polcholka. A KMH. szerint etimológiája bizonytalan, a korai Polcolka-nak olvasandó névalak alapján egy szláv *policovka < polica ‘polc’ névadásra gondolhatunk. A FNESz. szerint egy régi magyar Pacal személynév -ka képzős származékából való (tehát magyar névadás). Ez a Pacal személynévre visszamenő Nagypacal volt Érszőlős (Románia, Viişoara) eredeti neve (első említés: 1486: Naghpaczal). A pacal személynév etimológiáját a német Patzel (<: Peter) vagy a szerb Pacul (<: Pavao ‘Pál’) személynevekre vezetik vissza.
Ladamos (A.-F. megye): A KMH.-ban első említései 1326: Ladomateluke, 1342: Lodomasteluk. A KHM. szerint eredete ismeretlen. Személynévből valónak látszik, talán a Látomás személynév szász ajkon fejlődött alakja. Én teszem hozzá, hogy e személynév talán összefügg a Ladamóc (Szlovákia, Ladmovce), Győrladamér helynevekben található szláv Ladma, Radom ill. Vladim(ir) személynevek szláv vagy magyar -s kicsinyítő képzős származékával.
Zaránd (Arad megye): A FNESz. szerint első említése 1150 k./13–14. sz.: comitatum de Zarand, tehát mint megyeszékhely. A FNESz. a névadás feltehetőleg az első ispánjának a nevéről történt (tehát magyar névadással). Ez a Szaránd ~ Zaránd személynév valószínűleg szláv eredetű: vagy a Svarьn, vagy a Zoran személynevekből. Ugyanide tartoznak a Zaránk, Zurány, Szaránd helynevek. A FNESz szerint a Zerind helyneveket is ide kapcsolja hangrendi átcsapással (ez utóbbit a KHM. a szl. zvěrьnь melléknévből [< zvěrь ‘vadállat’] eredezteti).
Selind (Bihar megye): A KMH.-ban első említései 1281: Serend, 1312: Serind. A KMH. szerint eredete ismeretlen, de kapcsolódik az Arad vm.-beli régi Silingyia, mai Selénd (rom. Şilindia) helynévvel. Ez utóbbiról a FNESz. azt tartja, hogy régi magyar Solon személynévből keletezett -d képzővel (tehát magyar névadással), majd hangrendi átcsalás történt (ez utóbbi első említése vegyes hangrendű, 1332–7 Solend).
Kardó (Bihar megye): A KMH.-ban és a FNESz.-ben első említései 1273: Kordu, 1291: Kordo. A KMH. szerint eredete ismeretlen. A FNESz. az ótörök qardu ‘kásajég’, ill. bulgár Кóрдо (Kordo) személynévre utal, mint lehetséges eredetre (a képzőtlenség miatt a névadás azonban magyar).
Vasand (Bihar megye): A KMH.-ban első említése 1333: Vosand, a FNESz.-ben 1332–7:Wasand. A KMH. szerint eredete ismeretlen. A FNESz. szerint személynévi eredetű és a vas főnévből eredő régi magyar Vas személynév -nd képzős származéka (tehát a Vasad személy- és helynevek változata), vagy pedig egy szláv név (vö. bg. Вашо |Vašo], szb.-hv. Vaša) szláv -an képzős Вашан ~Vašan származékából eredhet. (A névadás mindkét esetben magyar.)
Források: FNESz.: Kiss Lajos – Földrajzi nevek etimológiai szótára I–II. Akadémiai Kiadó, Bp. 1988-1997.
KHM.: Kniezsa István – Kelet-Magyarország helynevei (1943-44). Kisebbségkutatás Könyvek. Lucidus Kiadó, Bp. 2001. |
|
A hozzászólás:
 |
Alexander the Great
2005-02-04 15:50:57
|
269
|
Üdv
Pár városnév eredetére lennék kiváncsi:
Ozd(Alsó-Fehér megye) Csongva(A.-F. megye) Fugad(A.-F. megye) Pacalka(A.-F. megye) Ladamos(A.-F. megye)
Zaránd(Arad megye) Selind(Bihar megye) Kardó(Bihar megye) Vasand(Bihar megye)
Előre is köszi a segítséget! |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|