Keresés

Az utolsó pontod hibás.

Aquincum esetében Óbudáról beszélhetünk, az, hogy mi volt a királyi központ, és város előtt a budai Várhegyen, egy külön topik témája is lehet. Óbuda IV. Béla előtt is létezett, a tatárok pl. szépen felégették az egész várost (Györffy szerint, de a régészeti rétegekben is található egy masszív égési réteg).

P.S.: Tök jó a topik, viszont időm most nulla, de nemsokára bekapcsolódom.

"Most felteszel egy kérdést, vagy megelégszel azzal, hogy a véleményedet és a történelmi tényeket figyelembe véve azt mondjam: tudod jól, hogy baromság az egész!"

Mindkettö! :))

Ha már Illig elméletei több topicot szültek, érdemes elvitatkozgatni egy MTA (vagyisa hivatalostudomány) körébe tartozó történész ámokfutásáról.

Amúgy a könyv 80%-a nagyon jó, soha nem jelent meg még ilyen alapos feldolgozás a város történetéről, az Aquincum-kutatás egy évszázadát felvonultató fejezet is nagyon jó, csak ez a kitekintés (két fejezet) akasztott ki.

Én is azokat a nézeteket valolom, amit Te is irtál az 1-4 pontok alatt, de lehet, hogy vki másként gondolja:)))

Most felteszel egy kérdést, vagy megelégszel azzal, hogy a véleményedet és a történelmi tényeket figyelembe véve azt mondjam: tudod jól, hogy baromság az egész!

1.) a népek keveredésével és azzal, hogy mindenki előbb-utóbb kereszténnyé lett a latinnak, mint élőnyelvnek kellett volna továbbélnie.

2.) Ez a keresztény közösség, hogy a francba vészelte át a hunokat és a nem-létező avarokat?

3.) Mint történész, te is jól tudod, hogy az ember egy lusta állat és önmagától semmit nem rak le arra a bizonyos asztalra: elmentek, kihaltak, elmenekültek a rómaiak, jöttek az avarok és találtak egy kvázi "nekropoliszt" tele építőanyaggal, erődítménnyé átalakítható villákkal és amfiteátrummal.

4.) Aztán a magyarok – most lényegtelen, hohy mikor és miért – de eljutottak ide és megtelepedtek. Kérdem én, akkor miért Esztergomba helyezték a székhelyüket? Buda és Pest kiépülése IV. Béla után kezdődött el igazán. De legyen igaza a multikulturális elméletnek, mert az 1250-es években Pest déli részét böszörmények – muzulmán kereskedők – lakták.

Ennyi.

2004-ben jelent meg Póczy Klára AQUINCUM c. könyve az Encyklopédia kiadónál.

A szerző koncepciója e könyvben teljesedik ki, felvéve Nagy Lajos 1940-es Pannonia Sacra c. munkájában lefektetett fonalat.

Póczy úgy véli, hogy az ókori Aquincum és a kkori Buda és Pest, majd a mai Budapet között TELJES kontinuitás van.

Elméletét arra alapozza, hogy az ásatások során előkerültek az 5. században a.,)erőddé átipett 2.)püspöki székhellyé alakult Aquincumban, akkori nevén civitas Valerii-ben székelő püspök 3.) irányitotta a későantik-koraközépkori "város" életét.

Mindezek bizonyitékaként a 70-es évektől  a közelmúltig tartó ásatások során előkerült erődről (ami a 14. századig fennállt), és négy, nagy kolostorról és valószinűleg egy püspöki templomról ir.

A lakosság továbbélését azzal véli bizonyitottnak, hogy szórványleleteket találtak az antik épületek feltárása során. Itt már-már azt az illuzórikus képet vetiti az olvasó elé, hogy Aquincum-Valeria egyféle multilkulturális városként élt, 3-4-féle vallást követő népességgel, akik gyakran egymással is keveredve idilli közösséget alkottak a püspök vezetése alatt.

Természetesen mindenki keresztény volt, vagy hamar azzá vált... :)

Konkrét forrásokkal azonban adós marad.

Emliti Eugippius utalását Pannonia püspökéről, 511-ből. Majd egy mély lélegzetvétellel 790-ből emliti Nagy Károly azon utasitását, hogy vizsgálják meg Pannonia keresztény lakosságát, hogy valóban keresztények-e. De ezt is sajátosan értelmezi: Póczy szerint Nagy Károly ezzel a rendelkezésével csak a bizánci orthodoxiáról kivánta katolicizmusra áttériteni Pannonia népét..... Akik, mint már irtam, Póczy szerint keresztények voltak, továbbélő pannonok...

Igaz, hogy más kutatók szerint továbbélő romanizált lakosság csak Keszthely-Fenékpuszta (Valcum) maradt fenn, de sebaj...

Mindemellett Póczy tagadja az avarság jelenlétét a Dunántúlon, vagy csak minimális "helyörségi jellegű" megszállást tud elképzelni, aminek keretében a langobardokkal kötött irásos (!) szerződés nyomán vigyáztak az avarok...

Az állitás bizarrsága szembetűnő...

Továbbfűzve a gondolatot, Póczy céloz egy 797-ben, Aquincumban (!) tartott püspöktalálkozóra. Ezt a találkozót - Eugippius 511-es szórványadatrával véli bizonyitottnak!!!!!

Póczy teljes, etnikai-vallási kontinuitást vél, vagy talán lát is? Pannóniában, aminek egyenes örökösei lettek volna a magyarok, akik az általa emlitett forrás szerint - 863-ban jöttek a Kárpát-medencébe (ez Ján Dekán elméletéhez közelit :)) )

Mindemellett, hogy elmélete mélg futurisztikusabb legyen, továbbélő, keresztény, későantik lakosságot feltételez Pesten (!), mint Pest város ősét!!!!!!

Sőt, szerinte a római magyar zarándokház is direkt a pannónia légiók egyik épületének helyén épült.....

A könyv utolsó 3 fejezetéból süt az izzadságszagú EURÓPÉERSÉG, a mindenáron való megfelelés a keresztény nyugatrhoz, ami Nagy Lajos 1940-es könyvének alapgondolata is volt.

Kár.

Agyoncsapja a könyv többi, jól sikerült részét.

Tehát, vitainditóként:  KINEK MI A VÉLEMÉNYE  Póczy Klára fentebb olvashatzó nézetéről?