Keresés

Részletes keresés

LvT Creative Commons License 2005-02-03 14:07:17 366
Kedves kissmoni!

> Mivel nem ismerem a hivatkozott művet (Practical Hungarian Grammar), megkaphatnám a bibliográfiai adatait?

Íme:
Miklós Törkenczy
Practical Hungarian Grammar
A compact guide to the basics of Hungarian grammar
Budapest: Corvina, 2002.
ISBN 963 13 5131 9
Rezümé: <http://www.btk.elte.hu/delg/publications/grammar.html>

> Szintén érdekelne a két egymás mellé kerülő névelőre vonatkozó szabály forrása. (Filosz szokás: az ember mindent pontosan adatolni akar...)

Ezzel most nehéz helyzetbe hoztál: azt a megfigyelést sem igen tudnám adatolni, hogy az elejtett tárgyak lefelé esnek. Valószínűleg valamelyik ógörög auktorhoz kellene ez ügyben fordulni (de ők már elég körülményesen referálhatók), ha már nem hiszünk a tapasztalatainknak.

Ezért csak arra biztatlak, próbálj olyan mondatokat szerkeszteni, amelyben két határozott névelő kerül egymás mellé. Ha nem tudsz, akkor a szabály létezik. És mivel van nyelvérzékünk -- ha van :)) --, amely mögött nyelvtani tudás (is) áll, és a megismerés empírikus folyamat, igazolásokat mi is végezhjetünk anélkül, hogy a klasszikusokhoz kellene fordulnunk. (De azért körülnézek otthon a polcon.)

Egy eseten goldokodom, ahol esetleg állhat két határozott névelő együtt. Itt azonban bizonytalan a nyelvérzékem: bár talán posszibilisnek találom az esetet, de magam semmi estre sem használmán így. Az eset az, amikor egy határozott névelővel kedődő cím elé járul határozott névelő. Pl.

Megvettem az X (c.) könyvet +
X = ["A magyar helyesírás szabályai"] >
Megvettem az ["A magyar helyesírás szabályai"] (c.) könyvet > ?

Ehhez: az Osiris Helyesírás* 240. oldalán "A címek toldalékolása" c. fejezetben az aláábi példát találtam: Jókainak "Az arany ember"-e. Mivel a birtokos jelzői -nAk rag után kellene határozott névelő, de a példában nincs kitéve; így úgy érzem, hogy ebben az esetben is törlődik a névelő, csak most a legkülső (a cím állandóság okán nem a belső), tehát

? = Megvettem "A magyar helyesírás szabályai (c.) könyvet.

* Az Osiris Helyesírás könyvészeti adatai:
Laczkó Krisztina - Mártonfi Attila:
Helyesírás
A magyar nyelv kézikönyvtára (1. kötet)
Osiris Kiadó. Budapest, 2004
ISBN 963 389 541 3
Rezümé: <http://www.ujkonyvpiac.hu/cikkek.asp?id=769>
A hozzászólás:
kissmoni Creative Commons License 2005-02-03 09:44:41 365

Kedves LvT!

 

Először is köszönöm a részletes választ + kiegészítéseket.

 

Mivel nem ismerem a hivatkozott művet (Practical Hungarian Grammar), megkaphatnám a bibliográfiai adatait?

 

Szintén érdekelne a két egymás mellé kerülő névelőre vonatkozó szabály forrása. (Filosz szokás: az ember mindent pontosan adatolni akar...) 

 

Üdvözlettel:

 

kissmoni

Előzmény:
LvT Creative Commons License 2005-02-02 16:35:42 362
Kedves kissmoni!

> Kell-e az intézménynév elé határozott névelő, vagy sem?

Kell. A Practical Hungarian Grammar szerint a tulajdonnevek és a határozott névelő viszonya az alábbi:
* Kell határozott névelő az alábbi tulajdonnevek esetén:
- hegységek (pl. az Alpok),
- hegyek, dombok (pl. a János hegy),
- folyók (pl. a Duna),
- tengerek (pl. a Fekete tenger),
- tavak (pl. a Balaton),
- vidékek, területi egységek (pl. az Alföld),
- utcák (pl. a Csopaki utca),
- utak (pl. a Rákóczi út),
- terek (pl. a Rákóczi tér),
- több (nem kötőjeles) szóból álló országnevek (pl. az Amerikai Egyesült Államok),
- újságok (pl. a Magyar Hírlap),
- könyvek (pl. az Édes Anna),
- intézmények (pl. a Magyar Tudományos Akadémia).

* Nincs határozott névelő az alábbi tulajdonnevek előtt:
- kontinensek (pl. Afrika),
- egyszavas (ill. kötőjellel írt) országnevek esetén (pl. Magyarország, Észak-Írország),
- megyék (pl. Baranya),
- városok, falvak (pl. Budapest).

* Eltérés van az irodalmi és a beszélt nyelv között a személynevek (ill. vezetéknevek) esetén: az irodalmi nyelvben nem használunk határozott névelőt, míg a beszélt nyelvben igen (pl. Hol van Kristóf? vs. Hol van a Kristóf?)


> Pl. az Egyesült Nemzetek Szervezete vagy Egyesült Nemzetek Szervezete (A magyar helyesírás szabályaiban a szabályzatban az első, a szótári részben a 2. változat szerepel)

A névelő _nem_ a tulajdonnév része, ezért nem szerepel a szótári részben.


> Pl. az Egyesült Nemzetek Szervezete kontra X ügyben hozott határozat kifejezésben a névelő az ügyhöz vagy az intézménynévhez tartozik?(az ENSZ) kontra X ügyben hozott határozat… vagy: az (ENSZ kontra X) ügy? Gondolom, semmiképp sem kell két névelő.

Van egy szabály, hogy két egymás mellé kerülő határozott névelő esetén az egyik törlődik (ill. kettőnél több esetén is csak egy marad meg). Ebben az esetben nem jelölhetjük ki egyértelműen, hogy melyik szóhoz tartozik a névelő, hiszen mindegyikhez közösen tartozik. (Tény, hogy Yogi analízise egy elterjedt vélekedés: ez azon alapul, hogy a "legkülső" névelő kötését érezzük a legerősebbnek.)

A példamondatban egyébként három határozott névelő is egybeesik, zárójelezve:

az [az [[az ENSZ] kontra X] ügyben] hozott határozat > az ENSZ kontra X ügyben hozott határozat

N.B. Yogi analízisét erősíti, hogyha az X is határozott névelős önmagában, pl. X = [a Vogon Flotta], akkor ennek névelője is törlődik:

az [az [[az ENSZ] kontra[a Vogon Flotta]] ügyben] hozott határozat > az ENSZ kontra Vogon Flotta ügyben hozott határozat

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!