Tisztelt Fórum!
Jogos a hivatkozás, de nézzétek el nekem, én is tévedhetek, ritkán foglalkozok polgári joggal, az államvizsga pedig már egy éve volt… Azonban a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) hivatkozott rendelkezéseihez a következőket szertném hozzáfűzni:
1. A kötbérfizetési kötelezettség megállapításhoz nem elegendő, hogy a kötelezett ne, vagy ne szerződésszerűen teljesítsen, hanem az is szükséges, hogy a nemteljesítésért, illetve a késedelmes vagy hibás teljesítésért vétkes legyen, azaz hogy a teljesítés érdekében nem úgy járt el, ahogy ez az adott helyzetben általában elvárható. Ennek bizonyítása lehetséges (Ptk. 339. §), de összetett és nehéz.
2. A kötbérnek kárátalány szerepe van, ami azt jelenti, hogy a kötbérnél kisebb vagy azzal azonos összegű kárt nem kell bizonyítani (tehát a havi 150 000 forint november 1-től járna), ha azonban a kár összege magasabb, mint a kötbér összege, a jogosultnak (károsult) bizonyítania kell a kár összegét, ez esetben támaszthat igényt a kárösszeg és a kötbér különbözetére. Tehát revidiálom az álláspontomat, de a különbözetet bizonyítani kell !!
3. Írtátok, hogy az ügyvédek, jogászok azt mondták, hogy jelentős kártérítés kérhető. Lehet, hogy igaz, de azzal is számoljatok, hogy rajtatok / a házon szeretnének biztos jövedelmre szert tenni, a végén meg kiedrül, hogy nem is lehet olyan nagy összeget visszatéríttetni.
Összegezve (és ez kizárólag a saját véleményem):
Egyezségre kellenne törekedni, amit jelen helyzetben a lakosok egyénileg kezdeményezhetnek, tekintettel arra, hogy nincs társasházközösség, a peres eljárás pedig figyelemmel a várható jogorvoslatokra 2-3 évig is elhúzódhat, a pervesztes fél pedig komoly perköltségre számíthat.
Természetesen, ha az egyezség vagy mediáció nem vezet eredményre, akár lehet igénybe venni a polgári peres utat, de ezt csak a legutolsó lehetőségként javaslom.
Üdvözlettel: Ákos
|