Megvonhatják a munkanélküli segélyt attól a huszonöt éves pincérnőtől, aki nem akart prostituáltként elhelyezkedni egy berlini bordélyházban. A prostitúció két éve legális Németországban: alkalmazottaik után a bordélyházak tulajdonosai adóznak és társadalombiztosítási díjat is fizetnek, és a munkaügyi központok adatbázisain keresztül is kereshetik az utánpótlást.
A huszonöt éves informatikus hölgy a szakmájában nem tudott elhelyezkedni, és egy kávézóban dolgozott felszolgálóként, de a munkaügyi központhoz beadott anyagába beleírta, hogy akár éjszakai bárban is vállalna munkát. Az állásközvetítő levélben értesítette, hogy valaki érdeklődik iránta, de amikor felhívta a megadott számot, kiderült, hogy a munkaadó nem más, mint egy piroslámpás ház, a munkaköri leírásban pedig „szexuális szolgáltatások nyújtása” is szerepelne, írja a News.telegraph.
A tisztességtelen ajánlat miatt a hölgy csapdába került, mivel a német munkaügyi törvények reformja értelmében megvonhatják tőle a munkanélküli segélyt, ha nem fogadja el az állásajánlatot. Erre a jogszabály az egy évnél hosszabb ideje segélyezett, 55 évesnél fiatalabb nőket kötelezi. Németországban jelenleg 4,5 milliós a munkanélküliség, ami rekord nagyságúnak számít az 1990-es egyesítés óta. A törvény megalkotásánál a kormány fontolóra vette, hogy a bordélyházak erkölcsi okokból kivételt képezzenek a rendelkezés alól, de ezt nem tudták megvalósítani, mondván, adminisztratív szinten nem lehet őket megkülönböztetni a többi munkaadótól. Így a németországi munkaügyi központok ugyanúgy kezelik a prostituáltakat kereső bordélyházakat, mint mondjuk a nővéreket kereső kórházakat.
Amikor a törvények áldozatául esett hölgy bírósághoz akart fordulni az eset miatt, rá kellett jönnie, hogy az eljárás nem jogellenes. Sőt, a munkaügyi központot perelhetné be a munkaadó, ha az nem vonná meg tőle a segélyt, ha visszautasítja az állásajánlatot.
A hatályos német törvények semmit nem tesznek az ellen, hogy a nők a szexiparba kényszerüljenek, mondta el egy hamburgi ügyvédnő, aki az ilyen ügyekre specializálódott. Merchthild Garweg szerint a jog nem tekinti erkölcstelennek a szexuális szolgáltatásokat, ezért nem is mentesít a retorziótól, ha valaki elutasítja az ilyen ajánlatot. |