Keresés

Nagyjából egyetértünk, de azért óvatosan közelíteném meg a bizánci "despotizmus" kérdését. Kétségtelen hogy onnan származik a kifejezés, de jelentős minőségi különbség van más ázsiai birodalmak és Bizánc között ebből  a szempontból. Nemrég hallgattam meg egy elismert német történész előadását, aki elismerően számolt be arról, milyen sokat profitált a renenszánsz Európa nyugaton a bizánci műveltségből. Bizánc bukásában ugyan volt némi szerepe a kereszteseknek és Velencének, a bukás  után mégis nyugat lett a görög műveltség (és nem vallás) szellemi örököse, az eltérő fejlődési út ellenére.

PONY!

1. A cári Oroszországban nem csak vallási értelemben folytatódott az, ami Bizáncban történt. A görög-római örökséget szerintem kár Oroszországra ráhúzni, az arab államokban több görög-római kultúra volt, mint Oroszországban. Ott van pl. a cár személye, és címzése ("minden oroszok cárja), ami egyértelműen a bizánci mintára épült fel, de abban egyetértek, hogy egyéb szinteken érvényesült az ázsiai típusú berendezkedés.

2. A bizánci állam a vallás révén rendkívüli befolyást szerzett a földrajzilag hozzá közel eső népekre, a IX.-X. században, gondoljunk csak a bolgárokra. Persze a birodalo hanyatlásának függvényében nem volt sok értelme később erőltetni ezt a befolyást.

3. Bizánc nem a SZU, de tipikusan keleti, despotikus felépítésű állam volt, ebben közös vonásokat hordoz a SZU-val.

A magyar sztyeppei államről meg felesleges beszélni Szt. István után, mert ilyesmi nem létezett, még akkor sem, ha egyes történészek élnek ezzel a feltételezéssel.

Szerintem nem sok fogalmad van a bizánci történelemről.

1. A cári Oroszo. elsősorban vallási  értelemben folytatója a bizánci (görög-római) tradíciónak, társadalmi hagyományai viszont túlnyomórészt a tatár hódoltság korába mennek vissza, Oroszo. hatalmi struktúrája máig sok szempontból echte tatár örökséget képvisel. Ezen nem változtatott sem a kommunista kísérlet sem a 18-19. sz-i nyitási kísérletek nyugat felé. Az ország ugyan modernizálódott, de a hatalmi rendszer szinte semmit. Katola Iván eszmei örökösei élnek és virulnak.

2. Bizánc nem nyomta el vagy gátolta a bizánci államok fejlődését, inkább szimbiózisról lehetne beszélni, bár a hatalmi elvek valamilyen formában természetesen érvényesültek. De semmiképpen nem mérhető ez össze török hódítással.

3. Súlyos tévedés Bizáncot a SZU-val vagy az egykori vagy mai orosz állammal egy kategóriába sorolni. Bizánc az ógörög műveltség folytatója volt, a SZU pedig egy jelentős mértékben szteppei-ázsiai örökségű állam (akárcsak Mo.). Ez a "SZU =bizánci birodalom" téves egyenlőség egyes 20. sz-i politológusok kreációja, de megjelenik az erdélyi magyarok hagyományos  rettegése az ortodox kereszténységtől.

Amúgy már megint idealizálod a török birodalmat, de ismét felhívom a figyelmedet hogy ez a európai történelemben rendkívül idegenszerű, kizárólag a a török és magyar nacionalista történelmi hagyomány sajátossága.