|
|
|
|
 |
kavkaz
 2005-01-26 13:04:09
|
76
|
1. Carrhae-nál hadicsellel nyertek a párthusok.
2. A Szent Koronás blablát hanyagoljuk.
3. Carrhae semmilyen kimutatható hatást nem gyakorolt a római harcászatra. Crassus által elkövetett hibák következménye volt.
4. A mozgólégiók kialakulása más tényezôkre vezethetô vissza. Carrhae-t követôen még évszázadokig "változatlanok" a római harcászat alapvetései. |
|
A hozzászólás:
 |
|
rovó
2005-01-26 12:41:25
|
75
|
kavkaz: Tulajdonképpen a lovagi harcmodor már a késôrómai idôkben megjelent és már akkor korszerěnek számított. (persze ez a római harcászat szempontjából hanyatlás).
rovó: A carrhae-i ütközetben a Surenas (Szörény) vezette 10 000 párthus nehézlovas tönkreverte Crassus 40 000 fős seregét. Tízezer római hadifoglyot a mervi oázisban telepítettek le (talán ezzel van összefüggésben az ott készített Szent Korona latin íráshasználata). A rómaiak néhány ilyen lecke után adták fel a saját harcmodorukat. Ezer évvel később ebből a sztyeppi ötletből alakul ki az európai lovagság felszerelése. |
|
Előzmény:
|
|
kavkaz
2005-01-26 11:03:40
|
72
|
Csak a szarmatákhoz szólnék hozzá.
A szarmaták fô fegyverneme a nehézpáncélos lovasság volt. Harcmodoruk, lényegében lovagi harcmodor, a nehézlovasság rohammal elsöpri az ellenséget. Talán nehézpáncélos lovasság az egyetlen, amely fölényben van minden más harceljárással szemben, kivéve a jól szervezett, fegyelmezett falanxot, lásd: a rómaiak hadrendje, vagy éppen várna, nikápoly vagy mohács, ahol a janicsárok sorain mindig elbuktunk! Hátrányai is vannak, most nem jut eszembe, ki írt róla, de egy moesiai szarmata betörés egy havazást követô ónosesôn bukott el, a lovasság a szěk hágókban és utakon, szabályosan "elcsúszott", felkelni, meg nem volt olyan egyszerě, a csonttörések és a tönkrement lovak megverték ôket, mielôtt a légiókkal szembetalálták volna magukat.
A szarmaták a birodalom nagy túlélôi is egyben. A késôi idôkben mozgólégiókat szerveztek, ezek lényegében jórészt a szarmatákra alapozott nehézlovasságot jelentették. Tulajdonképpen a lovagi harcmodor már a késôrómai idôkben megjelent és már akkor korszerěnek számított. (persze ez a római harcászat szempontjából hanyatlás).
Nagy számban telepítettek szarmaták közül toborzott alakulatokat a birodalom fenyegetett vidékeire, köztük britanniába is. Ezek az alakulatok túlélhették a birodalmat.
Másrészt a birodalomba be nem tagozódott szarmatákat (például az alánokat) a hunok elsöpörték nyugatnak. Erre épül az a feltételezés, hogy az addig a történelemben meg nem jelenô (mint harcos nép) szlávokat a szarmaták szervezték "néppé", erre törzsnevek (kroat, sorb/serb, stb...), a tamgák (mint késôbbi címerek, lengyeleknél szépen kimutatható koontinuitás) és a torzított koponyák -amit a hunoktól vettek át- szokása, még burgundiában is (úgy těnik nem csak szlávokra, hanem egyes germán törzsekre is nagy hatást gyakoroltak) utal!
Tehát a feltételezésben van ráció. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
