Keresés

Majdnem biztosra vehető hogyha annak idején az ortodox vallást vesszük fel (részben fel is vettük de nem terjedt el mert egyik királyunk megfúrta a rómával kötött alkuval) akkor a románokkal, szerbekkel, oroszokkal sokkal jobban kijönnénk, és trianon is másként alakult volna. Ebből a szempontból van jelentősége a vallásnak.

Utólag nézve ez nagy baklövés volt, bekerülhetne a világ legnagyobb tévedései c. könyvbe.

Aligha. Éppenséggel marha nagy mázlink volt, hogy valaki Rómával alkudott meg, és nem Bizánccal.

Nézzük csak meg a sort:

katolikus: Lengyelország, Csehország, Szlovénia, Horvátország...

ortodox: Szerbia, Bulgária, Görögország, Románia, Ukrajna, Fehérororoszország...

Nos, ez utóbbiakról elmondható, hogy vallásuk miatt zömmel egy nagy birodalom (Bizánc, ill. Oroszország) függésében voltak politikailag. Szvsz egyik sem hiányzott volna. Mint ahogy az a fél évszázad is kicsit sok volt, amit a ruszkik nálunk töltöttek.

De ha sz ortodox vallást követjük, (ami pl. a bizánci barátságot nem biztos, hogy garantálta volna, ld. Bulgária), akkor mi történik?

-1000 körül a magyar törzsszövetség legyőzi az Árpádokat. (minthogy Bizáncnak több jelöltje is volt, ugye Ajtony, Gyula stb.)

-győzelmük után polgárháború, míg valamelyik nem győz, mondjuk 1050 tájékára

-megindulnak a német támadások, az ortodox szomszédságot már a frankok sem szerették

-a bolgárokat legyőző Bizánc megpróbálja kiterjeszteni befolyását Mo.-ra már a XI. sz.-ban

stb.

Utólag nézve ez nagy baklövés volt, bekerülhetne a világ legnagyobb tévedései c. könyvbe.

Áh, ezzel nagyon nem értek egyet. Nézd meg Romániát, Szerbiát, Bulgáriát. Hol tartanak? Még hozzánk képest is sehol. És ebben a lemaradásban nem csak geopolitikai tényezők játszottak szerepet, hanem bizony a vallás is...

(Az jutott eszembe, vajon a Habsburgok hogyan viszonyultak volna hozzánk, ha görögkeleti vallásúak lettünk volna. Hát szerintem nem lett volna semmiféle dualizmus, meg hasonló nyalánkságok.)

"A középkorban nem a nyelv, hanem a vallás volt az elsődleges identitásmeghatározó. A nyelvi elkülönülés nem lehetett "nacionalista" gondolatok ébresztője, elszakadási mozgalmakhoz ebben az időben elsősorban a vallási különbségek vezettek."

Ez részben valóban így volt, de az etnikai dolgoknak is kellet legyen jelentősége mert azért a keresztény népek is háborúztak egymással.

Bizáncot a gőgös kizsákmányoló görögök tartották kezükben.

Ha valódi egység lett volna, a török aligha tudja megtörni.

Itt már leírta valaki hogy a manzikerti csata után polgárháború tört ki összeomlott a határvédelem, nyilván ennek következtében telepdtek le a törökök.

Ezt csak a bizánci állam totális átszervezésével lehetett volna megelőzni, akár egy laza "Szent Szövetség" szerű konföderációval amiben közösen háborúznak, és látják el a határvédelmi feladatokat.

Amibe a többi ortodox állam is valószínű szivesebben besegített volna, hiszen ezesetben nem a hódító bizáncot erősítik hanem valóban saját érdekükből harcoltak volna a török ellen. 

A katolikusok támogatására imho még ebben a felállásban sem számíthattak volna.

Majdnem biztosra vehető hogyha annak idején az ortodox vallást vesszük fel (részben fel is vettük de nem terjedt el mert egyik királyunk megfúrta a rómával kötött alkuval) akkor a románokkal, szerbekkel, oroszokkal sokkal jobban kijönnénk, és trianon is másként alakult volna. Ebből a szempontból van jelentősége a vallásnak.

Utólag nézve ez nagy baklövés volt, bekerülhetne a világ legnagyobb tévedései c. könyvbe.

A középkorban nem a nyelv, hanem a vallás volt az elsődleges identitásmeghatározó. A nyelvi elkülönülés nem lehetett "nacionalista" gondolatok ébresztője, elszakadási mozgalmakhoz ebben az időben elsősorban a vallási különbségek vezettek.

Kisázsia nyugati, déli és északi partvidékein szerintem görögül beszélhettek már a makedón utódállamok kora óta. Az pedig elég régen volt, Pontust, Kilíkiát, stb. azalatt csak még több görög nyelvi behatás érte. Ezt törte meg közvetlenül Manzikert előtt az örmény áttelepedés. A Kaukázustól délre élő örmények délnyugat felé vándoroltak, kialakítva a későbbi Kis-Örményországot. Az örmények általában senkivel se voltak jóban, Bizánccal és a muzulmánokkal is ellenséges volt a viszonyuk.

Manzikert után polgárháborúról én nem hallottam, persze ettől még lehetett. Úgy tudom, a bizánciak elverése után a nomád szeldzsukok egyszerűen beköltöztek állataikkal Kis-Ázsia gyéren lakott középső területeire, majd egészen Nikaiáig vonultak, amit fővárosuknak tettek meg.