"Romaiak Brittaniat mar a 4. szazadban kiuritettek"
Csak katonailag, a provincia lakosságának áttelepítésére nem volt lehetőség, részben kapacitáshiány miatt, részbem, mert már nem volt hová. Az V. században már a nyugati birodalomban nem volt biztonságos hely, Itália is egyre nagyobb veszélyben volt. 383-ban volt egy kisérlet, amikor is néhány kelta törzset római irányítással áttelepítettek a Csatornán. Miattuk hívják Bretagne-t Brittany-nak, ugyanis ott telepedtek le, a még szintén nem annyira romanizált kelta armoriak nyakára. Ezek keveredéséből jött létre a breton nép. A többség azonban a odaát maradt.
Britanniát a rómaiak egyszerűen sorsára hagyták. Az egész Nyugati Birodalmat egy időben egyszerre több, magát császárnak kikiáltó hadvezér, galliai szeparatisták (Soissons) és mindenféle barbárok dúlták végig. Ehhez képest a szász támadás kezdetéig Britannia maga volt a béke szigete.
"A hadrianus falanal mar 452-ben nehezen lehetett egy darab romai is."
Rómának engedelmeskedő légiós nem igazán, de a városok még a század elején engedélyt kaptak Rómától, hogy megvédjék magukat. Ez a pátens kellett ahhoz, hogy utólag ne lehessen lázadásnak minősíteni a felfegyverkezést, ha a római légiók mégis visszatérnének. A városok katonája lehetett a falnál, sőt valószínüleg volt is, hiszen ezért fegyverezték fel.
"A szaszok nem skocia felol tamadtak, hanem del felol"
A szászok kelet felől támadtak. Az invázió súlypontja Kentnél lehetett, de a "jobbszárny" messze északon tört be.
"De maga az alapotlet, meg ahogy felepitettek a filmet, meg a csatak nagyon tetszik."
Az alapötlet egy nyelvészeti elméletből ered, miszerint a lovagok neve szarmata eredetű. Ha ez igaz, annak legvalószínűbb oka tényleg egy szarmata lovascsapat léte lehetett, de semmiképp sem úgy, hogy a gyerekeket importálták a vazallus szarmatáktól, inkább egy sok generációval azelőtt áttelepített törzstöredék voltak, ellatinosodva, de a neveket és a lovastudományt apáról fiúra örökítve. | 
