Keresés

Részletes keresés

Kis Ádám Creative Commons License 2005-01-22 10:53:39 337

A tanárnő ügyben úgysem tudunk továbblépni, amíg nem vethető fel annak a gondolata, hogy a -nő ebben a szóban nem összetételi elem, hanem képzőféle.

 

A normális közbeszédben a tanárnő foglalkozása: tanár; a doktornő foglalkozása: orvos.

 

Persze, bizonyos tapadás miatt nemcsak megszólításként funkcionál. Azért gondoljuk meg, az egyetemen a tanszékvezető az egyetemi tanár, sosem mondjuk, hogy *egyetemi tanárnő. De a szobájába belépve tanárnő-nek szólíyjuk, és - legalábbis a BTK-n név szerint is így szokás emlegetni: X.Y. tanárnő. Ha hallgatóság előtt szólunk hozzá, vagy emlegetjük, azt is szokás használni, hogy professzor asszony. Én a professzornővel még nem találkoztam. A pofesszor emeritus nőbemű változatával sem találkoztam.

 

Kis Ádám

A hozzászólás:
rumci Creative Commons License 2005-01-19 23:21:12 321
Szerintem azzal nincs baj. Nézz csak ide:
tanárnő – tanár néni
tanár – tanár bácsi
Tehát a megnevezések egybeírandó (ott 0 és nő váltakozik), a megszólítási függelékek viszont külön. A professzor asszony, miniszter asszony is ezért megy külön. Mégha egyesek kényszerét érzik, hogy megnevezéskor is odabiggyesszenek mindenféle megszólítási elemeket (úr, asszony, kül. miniszterelnök úr – ami ugye csak megszólításként szól egy életre, megnevezésként nem) a név és/vagy foglalkozás mögé.
A diáklány nem megszólítás. Tehát a tanár nénivel nincs ellentétben. Más kérdés, hogy nem az inkriminált szabálypont az oka annak, hogy egybe kell írni, hanem a hagyomány.
Előzmény:
ZsB Creative Commons License 2005-01-19 23:11:34 320
Kalap emelintve, de tényleg. (Bár LvT az összes zsenialitásával se fogja megmagyarázni a tanár néni vs. diáklányt.)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!