|
|
 |
LvT
2005-01-19 15:45:29
|
297
|
Kedves Lájszló!
> Mondjuk egy összetett szó egyik fele tagja latin, a másik magyar. Pl. echókép (szemben az echometriával, amiben viszont nincs ékezet az ó-n).
Szerintem ez teljesen megfelel a köznapi úzusnak: videó, de videotechnika, autó, de autogejzír (az AkH. példái).
> Az olyanok, mint az "echo" meg külön feladták a leckét. Hiszen az echo magyar szó is, benne van az ÉKsz-ben, de "echó" írásmóddal. Akkor az echokép ó-ja azért hosszú, mert a magyar echó van benne, vagy mert idegen ugyan az előtag, de magyar csatolmánya van, és ilyenkor hosszul az utolsó magánhanzó
Világos, hogy ez az echó olyan rövidülés, mint a videó < videomagnetofon, autó < automobil. Esetünkben az echography angol (nem latin!) szó rövidüléséről van szó, amely rövidülés magában az angolban is él (a videó, autó-hoz hasonlóan; tehát akár közvetlen átvételként is magyarázható). Bőséges példa van arra (a fentieken kívül: monó, szetereó), hogy ezeket a rövidüléseket hosszú óval írjuk.
Az így megnyúlt ó szonban nem sugárzik vissza az eredeti alakba, csak akkor lesz összeteételekben az ó hosszú, ha valódi _magyar_ összetételről van szó, mint esetünkben az echókép = echográfiás kép.
> Hiszen az echo magyar szó is, benne van az ÉKsz-ben, de "echó" írásmóddal.
Ez az echó nem az az echó, de esetünkben ugyanígy kell írni. Ellentétben az ekhós szekér ekhójával (amely etimológialag szintén ugyanez).
> Például nem igazán tudtam mit kezdeni a caudalisabb szóval (vagy talán caudálisabb?). Szemben mondjuk a mediális vagy laterális szavakkal, ami simán írható ékezetesen.
Vigyázz a kérdés nem a caudalisabb vs. *caudálisabb, hanem a caudalisabb vs. kaudálisabb: nem írhatod c-vel és hosszú á-val. Az utolsó kettő azért írható magyarosan, mert löznyevi (ill. köznyelvközeli) szó. A caudalis nem az: ez utóbbi a te egyéni stílusodtól függően írható latinosan vagy magyarosan. Ha kétségeid vannak, akkor a preferált forma megtalálható az orvosi helyesírási szótárban. (N.B. magam latinosan írnám: az tradíció, hogy az anatómiai terminusok nem magyarosodnak; a caudalis pedig ezek közé tartozik; vö. dr. Donáth Tibor: Anatómiai nevek)
A magyar pedig rendes ragozó nyelvhez illetően idegen szavakat is tud toldalékolni, pl. girondista (az OH. példája). Ennek során az idegen íráskép megmarad, maximum az utolsó betű esetén lép fel változás (a, e, o, ö mgh. megnyúlik, néma e esetleg kiesik, ill. a toldalék kötőjellel kapcsolódik). tehát a caudalisabb-féle középfok teljesen rendben van.
> és ilyenkor hosszul az utolsó magánhanzó?
A szóvégi a, e, o, ö megnyúlik, ha toldalék járul hozzá és magyarosan hosszan ejtjük, pl. hosszú: asthma bronchialéban (mert almában), de rövid: asthma bronchialeként (mert almaként).
> Vagy mi van mondjuk a globus-sal? Van a magyarban is glóbusz, de az a földgömböt jelenti, az orvosok meg nyilván nem arra használják. Ekkor mégsem írhatom magyarosan?
A szaknyelvek ugyanazt az etimológiájú szót eltérően írhatják, mint a köznyelvebn, ha a köznyelvtől függetlenül vették át (és ezért mást is jelent). Mint írtam, az anatómia -- és ez a szó szinta csak anatómiai kontextusban fordul elő -- nagyrészt latinos írású. Ennek oka, hogy az elnevezéseket nemzetközi kongresszusokon szentesítették és latinos alakjukban nemzetközileg is csereszabatos. Párhuzamként az állat- és növényrendszertan neveit hozhatnám: a szép növény a dália, de tudományos taxonómiai neve ettől még Dahlia spp. lesz. |
|
A hozzászólás:
 |
Lájszló
2005-01-19 14:21:58
|
295
|
>Magam is, aki a legteljesebb magyaros írásmód pártján állok, az asztma mellett csak azt "tudom" leírni, hogy asthma bronchiale.
Ez a szabályzatban is így van (átrágtam magam az orvosi helyesírási szabályzaton). Nem is ezzel van nekem bajom, hanem az olyan torzszülöttekkel, amikor egyetlen szón belül keveredik a magyar és a latin. Mondjuk egy összetett szó egyik fele tagja latin, a másik magyar. Pl. echókép (szemben az echometriával, amiben viszont nincs ékezet az ó-n). Vagy talán még rémesebb az, amikor latin szóhoz magyar toldalék járul. Például nem igazán tudtam mit kezdeni a caudalisabb szóval (vagy talán caudálisabb?). Szemben mondjuk a mediális vagy laterális szavakkal, ami simán írható ékezetesen. Nyilván, mert ez magyarban is elterjedt, de ki vagyok én, hogy eldöntsem, hol tart az adott szó a köznyelvivé válásban?? Az olyanok, mint az "echo" meg külön feladták a leckét. Hiszen az echo magyar szó is, benne van az ÉKsz-ben, de "echó" írásmóddal. Akkor az echokép ó-ja azért hosszú, mert a magyar echó van benne, vagy mert idegen ugyan az előtag, de magyar csatolmánya van, és ilyenkor hosszul az utolsó magánhanzó? Vagy mi van mondjuk a globus-sal? Van a magyarban is glóbusz, de az a földgömböt jelenti, az orvosok meg nyilván nem arra használják. Ekkor mégsem írhatom magyarosan?
Na jó, tudnék még sok ilyen szépséget felhozni, de inkább visszafogom magam.
Mindenesetre már csak ezért sem szeretnék orvos lenni... |
|
Előzmény:
 |
LvT
2005-01-19 13:46:49
|
290
|
Kedves Lájszló!
> össze-vissza keverik a latinos, magyaros és félig ilyen, félig olyan írásmódot. Akár egyetlen szövegen belül is...
Van azért bizonyos de facto szabályrendszer, ami ezt szabályozza. Olyan -- jobbadán egyszavas -- kifejezések, amelyek lehetnének a köznyelv részei is, gyakran magyarosan vannak írva, még azoknál is, akik egyébként a latinos írásképet preferálják. Ha azonban ez jelzőt kap, vagyis egy anatómiai, patológiai stb. entitás lesz, akkor az egész szintagma latinosan írandó.
Magam is, aki a legteljesebb magyarros írásmód pártján állok, az asztma mellett csak azt "tudom" leírni, hogy asthma bronchiale.
(Nem mondom, persze, hogy nincs kavar, mert van. Még a latinon belül is: érdekes megvizsgálni, hogy hogyan keverednek a dis- ~ dys-, -phil- ~ -phyl- párok tagjai.)
> De tapasztalatom szerint az orvosokét is
Az orvosi dokumentumok helyesírása -- az átlagot tekintve -- valóban elég rossz. Ennek egyik oka, hogy a jelen egészségügy egy dokumentumgyár; a benne résztvevőknek nemcsak a betegekkel nincs idejük foglalkozni, a papírmunka minőségével sem.
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|