|
|
 |
Kis Ádám
2005-01-18 12:24:43
|
272
|
Kedves Lájszló!
Írod:
"Természetesen nem úgy értettem, hogy a normát igazítsa azt átlag olvasóhoz, hanem a nyelvezetét. Hogy ha az áltag olvasó szeretne igazodni a normához, akkor ne vegyük el kapásból a kedvét. Vagyis a szabályzat legyen jól érthető, könnyen kereshető, stb."
Vitatkoznék. Szerintem az AkH szép magyar nyelven van írva (lehet, hogy az a baj?) és helyenként kissé szájbarágósnak is mondható. Emellett azért keresni sem olyan nehéz benne, hiszen jó tartalomjegyzéke és valóban jó tárgymutatója van.
Az általatok kifogásolt eset eléggé extrém. Csatlakozva LvT gondolatmenetéhez, az AkH-ban nyilván azért nem fogalmazták meg határozott módon, mert nemigen okoz senkinek sem problémát. Persze, felvethető a következő kiadás előkészítése során, azonban a költség/haszon elv figyelembe vételével nem biztos, hogy érdemes.
Ami a tanácsadókat illeti, többféle irány van.
Leggyakoribbak a szójegyzékek, azok azonban nem igazítanak el a szón túli helyesírási problémák tárgyában.
Ezután következnek az iskolaiak, amelyek nagy valószínűséggel didaktikai szempontokat vesznek figyelembe.
A harmadik jelentős csoport a szaknyelvi helyesírás. Egy időben ezzel is foglalkoztak - nem a nyelvészek (magukban), hanem a szakmai közösségek. Kiemelkedő eredménye ennek a kémiai helyesírási szabályzat és a Műszaki Helyesírási Szótár. Ezek nemigen kaphatók.
Ez az utóbbi nagyon lényeges szempont, mert a szakmai helyesírások gyakran és szükségképpen ütköznek az AkH-val, és ilyenkor az AkH nekik ad elsőbbséget.
Végül van még egy fontos szempont, a tipográfiai. Bár éppenséggel hajlok arra, hogy a tipográfiát, mint a metakommunikációt rögzíteni képes jelrendszert nem kellene a nyelvészettől messzire zavarni, tudomásul kell venni, hogy egy sor helyesírási kérdés voltaképpen tipográfiai. Például a rövidítések mögött álló pont tárgyában az AkH is leírja, hogy gyakran elhagyható (pl. a méretek rövidítése, pénzegységek mögül). Ez arra vall, hogy a rövidítés utáni pont immár tipográfiai konvenció. (Annál is inkább, mert a rövidítés nézetem szerint visszaszorul).
A tipográfiai szokásokat illetően nincs központi szabály, ez általában a kiadók belső ügye. PŐl. az OH-ban olvashatsz arról, hogy ők alkalmaztak félkövér kiemelést a szabályokban, melyet pl. az AkH nem (de pl. a műszaki helyesírási szótár szintén alkalmazta).
Íme, egy jellegzetes példa ezekre az eltérésekre:
A számozott bekezdések esetében a régi akadémiai kiadó minden számjegy után tett pontot:
1.1.1. A központozás szabályai
ezzel szemben, a Műszaki Kiadó az utolsó számjegy mögé nem tett:
1.1.1 A központozás szabályai.
Valamikor a helyesírás mély kérdéseivel a szövegszedők foglalkoztak. Létezett egy kiadvány, amelyik a helyesírási és tipográfiai szabályokat egybefoglalta, talán Tipográfiai helyesírási szótár volt a címe (az egyémet valami szégyentelen eltulajdonította, de rumcinak biztos megvan). Azóta már lassan nincsenek szövegszedők, így a helyesírás szabályozásának egyik forrása nagyon kis vízhozamú.
Kis Ádám
|
|
 |
Lájszló
2005-01-18 10:43:11
|
269
|
| Az viszont teljesen jogos, hogy akinek nem megy az AkH nyelvezete, az próbálkozzon a különféle "tanácsadó" kiadványokkal. Ezt teljesen elfogadom.
Majd és is igyekszem belekukkantani egy ilyenbe, most már tényleg kíváncsi vagyok, hogy vajon mennyivel érthetőbb. Pechemre itt a tanszéki könyvtárban csak az AkH van meg... |
|
A hozzászólás:
 |
Lájszló
2005-01-18 10:38:01
|
268
|
Kedves Ádám!
> Az AkH-nak pontosan az a szerepe, hogy egy normát mutasson. Hogy ez helyes-e vagy sem, az más kérdés, de hogy nem alkalmazkodhat sem az elvont olvasóhoz, sem az olvasói igények átlagához, az lényegi eleme.
Természetesen nem úgy értettem, hogy a normát igazítsa azt átlag olvasóhoz, hanem a nyelvezetét. Hogy ha az áltag olvasó szeretne igazodni a normához, akkor ne vegyük el kapásból a kedvét. Vagyis a szabályzat legyen jól érthető, könnyen kereshető, stb. Azt magad említetted korábban, hogy a szabályok összeállítása során figyelemmel vannak a társadalmi konvenciókra, tehát valami módon fel tudják mérni, hogy a nyelv egy szónak mely alakját preferálja, meg ilyenek. Ugyanilyen módon azt is fel lehetne mérni, hogy a szabályzatot mennyire találják érthetőnek és kezelhetőnek azok, akik egyáltalán kézbeveszik. Tehát lenne valamiféle visszacsatolás is, amihez hozzá lehetne igazítani a könyvet. Ismétlem, nem a tartalmát, hanem a formáját (érdekes, miért csak Tecs ért itt engem?).
Erre hoztam én azt a példát, hogy az értelmes tanár, ha úgy látja, hogy a gyerekek nem értik a magyarázatot, akkor megpróbálja azt még kézzelfoghatóbbá tenni. Természetesen nem a tananyagot módosítja, hanem a magyarázatot finomítja. És persze, nyilván kell egy minimális értelmi szint Pitagorasz tételéhez, de azért nem mindegy, hogy elemi geometriai eszközökkel avagy absztrakt algebrával bizonyítom.
> Érdekes, hogy ez a gond, hogy hány pont lehet egymás mellett. Az miért nem merül fel, hogy a magyar helyesírás túlterhelte a pontot. Három funkciója van
Bocsánat, én ezt említettem korábban, csak senki nem reagált rá! |
|
Előzmény:
 |
Tecs
2005-01-17 23:59:01
|
266
|
"Az Eu ebben nem hozott változást, mert az AkH betartása ma is annyira elhatározás kérdése, mint régebben."
Én is ilyesmit írtam, de mindegy, lépjünk túl a szabványszerű-nem szabványszerű kérdésen.
"Valóban nem fölösleges tisztázni, i kinek készül. Ha úgy tetszik, az AkH azoknak készül, akik képesek figyelmesen elolvasni és alkalmazni. Ez messze nem annyira nehéz, mint ahogy itt beállítjátok, bár kétségtelen, hogy a mai zanza dolgoknál kicsit több odafigyelést igényel."
Akkor ezt kellene beleírni az előszóba. Én meg eldöntöm, hogy megveszem-e.
"Téged nem érdekel a magasztos cél, csakhogy az nem is olyan magasztos, csak - nem is nagyon - más szavakkal ugyanaz, amit igényelsz."
Szerintem nem ugyanaz. A "helyesírási egység előmozdítása" teljesen más stílusértékű és tartalmilag is más, mint az, hogy pl. "az átlagos műveltségű és iskolázottságú magyar anyanyelvűeknek kívánunk segítséget nyújtani a helyesírásban". Tehát a szemlélete nekem túlságosan szakmai, nem eléggé felhasználóközpontú, de ezen már tényleg kár vitatkozni.
Van itt egy veszély, amire célzott már itt valaki: felhígul a piac. A létező igényt majd kielégítik, ez a gazdaság törvénye.
"szerintem az AkH-nak az lenne a szerepe, hogy az érdekeltek létrehozzák, az arra felhatalmazott szerv (MTA-bizottság) jóváhagyja, és attól kezdve bárki önkéntesen használhassa"
Ez a mondat a szabványszerűséget akarta bizonyítani, hiszen éppen a leírtak a szabvány ismérvei. De most már túlragoztam a szabványtémát.
"Ha valaki megfogadná a fastruktúrás tanácsodat, akkor pillanatok alatt egy divergens konglomerátummá válna az a kritizálható, de mégis használható szerkezet, amely ma az AkH."
Ha valaki igazán megfogadná a tanácsomat, akkor nem lapozós-nyálazós-hagyományőrzős könyvben gondolkodna, hanem észrevenné, hogy a XXI. században élünk. Azt a divergens konglomerátumot olyan kereső intelligenciával kell felruházni, hogy a nyolcvanéves nagymama is három enterrel célba jusson.
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|