|
|
|
|
 |
rumci
2005-01-15 18:42:09
|
253
|
| Ha az időfogalom történeti szemléletet jelent, akkor OK, csak ez nekem nagyon nem volt világos. |
|
A hozzászólás:
 |
Kis Ádám
2005-01-15 16:16:33
|
252
|
Írod:
'gondolom, itt a történeti tudat megjelenésére gondolsz:"
Valóban, ilyesmiről van szó, azonban egyetértek azzal a gondolattal, hogy az oralitásban a múltról az embereknek bizonytalan és differenciálatlan elképzeléseik vannak. Bizonyára mindig megjegyeznek referenciapontokat, amelyekhez viszonyítva jelenhet meg az idő dimenziója, azonban ez pszichikailag mindig aránytalan és szubjektív. Nekem például a forradalom tökéletesen dimenzionált, élő múlt, a második világháború ködlik, az első világháború a nagyapák emléke, de a 19. századot már képtelen vagyok így, rétegesen érzékelni. És ehhez hozzátartozik, hogy ezt én olvasó emberként élem így meg.
Az az érdekes, hogy ez az érzet nemcsak a múltat mélyíti, hanem tulajdonképpen ezzel születik meg a jövő érzete is.
Kis Ádám |
|
Előzmény:
 |
DrDGF
2005-01-15 16:00:01
|
251
|
Hozzátenném a fentiekhez Havelock és Goody (továbbá Ian Watt) és Benczik Vilmos nevét:) Amivel én nem értek egyet: a fenti szerzőknél (különös tekintettel a Goody-Watt szerzőpárosra) az igazi "ugrást" - legalábbis ami a társadalmi átalakulást illeti - az alfabetikus írás megjelenése jelenti.
Ha már az "idő mély dimenziójánál" tartunk - és gondolom, itt a történeti tudat megjelenésére gondolsz: az írás viszonylag korai szakaszában megjelennek azok a szövegek, amiken jól megfigyelhető, hogy alakul át a "mítikus" múlt "történeti"-vé. De ettől még szerintem sem feltételezi senki, hogy az elsődleges szóbeliség embere "primitív" lett volna, egyszerűen más nyelvi és gondolkodási struktúrákat használt, mint mondjuk a könyvnyomtatás korának embere. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|