|
|
 |
rumci
2005-01-15 02:35:52
|
244
|
„egyszerű tény, hogy az írásbeliség kialakulásával megnőtt a szövegek hossza és teherbíróképessége”
Hát az Iliász meg az Odüsszeia is létezett az írás előtti korban, pedig azok azért nem olyan rövidek. |
|
A hozzászólás:
 |
Kis Ádám
2005-01-14 19:30:01
|
243
|
Figyi, mi itt ritkán haragszunk!
Az a felvetés, hogy az írásváltás megváltoztatta volna a struktúrát, teljesen jogos, tudjuk, hogy a struktúra roppant stabil, még a lexikon cseréje sem változtatja meg könnyen, nemhogy az írásé. Pedig a lexikon nyelvi volta, gondolom a számodra sem kétséges.
Ugyanakkor, ha a szöveg felől nézel vissza, nyilvánvaló például az az egyszerűtény, hogy az írásbeliség kialakulásával megnőtt a szövegek hossza és teherbíróképessége. Például, ha megnézed Vargas Llosa Beszélő című könyvét, olyat tapasztalhatsz, hogy az oralitás egy szintjén az emberek egyszerűen nem érzékelték az idő múlását.
Remélem, feleslegesen teszem, de felhívom a figyelmed két szerzőre, akiket tudományosan nem értékelnek egységesen, de azért (az egyikre) sokat hivatkoznak, és ez sokban emlékezet a másikra, bár a kapcsolat közöttük nem igazolható.
Az "egyik" Marshal McLuhan, a másik Thienemann Tivadar. Úgy gondolom, hogy ezek a szerzők sokat adhatnak tájékozódásodhoz.
További részletekért keress meg e-mailben.
Kis Ádám |
|
Előzmény:
 |
DrDGF
2005-01-14 10:38:20
|
231
|
Kedves Ádám!
Örömmel veszem, hogy nincs harag.
Az írásról: egyik kedvenc témám a szóbeliség-írásbeliség paradigma. Kétségtelenül igaz, hogy az írásbeliség - ha igen lassan is - gyökeresen megváltoztatja a nyelvet. Ez azonban független az éppen érvényes heylesírási konvencióktól. Nekem - leendő - elsődleges kutatási területem a mezopotámiai kultúra, amelyben logografikus-fonografikus és szillabikus rendszert egyaránt használtak. Bizonyos értelemben igazad van: az agglutináló. konkatenáló sumer nyelvet logografikus-fonografikus módszerrel írták, míg a sémi akkádot szillabikussal, éppen a nyelvek strukturális jellegzetességei miatt. Arra azonban nem ismerek példát, hogy az írásrendszer megváltozása a struktúra megváltozását vonta volna maga után; persze attól, hogy én nem tudok ilyesmiről, még megtörténhet:) Ugyanakkor sem a sumer, sem az akkád ékírásnak nem voltak túl szigorú ortográfiai konvenciói, tehát az is előfordult, hogy egy-egy grammatikai morfémát más jelekkel írtak le, továbbá sem szóközt, sem írásjeleket nem használtak; ennek ellenére az írás olvasható.
É. Kiss tortaosztós cikkének utánanézek, ígérem:)
"1. A helyesírás, a nyelvművelés nyelvi kérdések
2. Önmagukban nem tudományos problémák, de mindenképpen van tudományos hátterük (pszichológia, szociológia, történelem, de nyelvészet is!)
3. A helyesírás, nyelvművelés vonatkozásában nem lenne baj, ha tudományos felkészültséggel és módszerekkel történnék a döntéselőkészítés. Bár elismerem, hogy ezen a téren sok a sarlatánizmus, de hogy mindenki sarlatán lenne, és a dolog minden részében tudománytalan, ez éppen úgy nem igaz."
Erősen közelítünk a közös álláspont felé! Egyetlen kiegészítést tennék: a helyesírás, a nyelvművelés részben nyelvi, részben társadalmi kérdések. Társadalmiak annyiban, hogy társadalmi konvenciókat határoznak meg, és nyelviek annyiban, hogy e konvenciók a nyelvre, ill. annak rögzítési formájára vonatkoznak.
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|