Keresés

Részletes keresés

LvT Creative Commons License 2005-01-14 13:56:33 235
Kedves Lájszló!

> A helyesírás nagyon jó példa arra az esetre, ahol nagyon is szükség van authoritásra.

Ha már itt tartunk, akkor megemlíteném, hogy az autoritás szóban nem írunk h-t.

Egyébként a fenti kijelentéssel nem értek egyet. A helyesírás közösségi norma, pont olyan, mint az, hogy evés után illik-e böfögni, avagy sem; nyilvános helyen kifújhatjuk-e az orrunkat vagy szipogjunk. Ez utóbbiak esetén is vannak jól definiált közösségi normák, melyekről olvashatni az illemtankönyvekben, de nem az illemtankönyvek definiálják őket.


> Ha ilyen esetben minden intelligens (rosszabb eset: magát annak gondoló) ember a józan eszét követné, abból könnyen káosz lenne

Ugyan miért lenne káosz? Végülis a böfögés még olyan szinten sincs megtiltva, mint a stb utáni két pont. Az ember mégis képes felismerni az ezzel kapcsolatos normákat, még ha időnként át is lépi.

Itt nálunk egy helyesírási hiba súlyosabb bűn, mint az ittas vezetés és az adócsalás. Boldogabb országokban (pl. USA, Anglia) ez éppen fordítva van: szerintem látható is a köztük és köztünk fennálló különbség, mondjuk a jólétet illetően.


> A "könnyen és gyorsan"-ba nem illik az bele, hogy csak úgy olvasgassam a szabályzatot az "úzust" figyelve és abban reménykedve, hogy véletlenül belebotlok egy példába, ami választ ad a kérdésemre.

Azt írtad, először a rövidítéseknél kerested a kérdésedre a választ. A vonatkozó rész első, (277. sorszámú) szakasza _második_ mondata már stb.-re végződik, megadva a megoldást. Ennél hamarabb nemigen adható válasz. De újra megemlíteném: az, ha nem ismerjük fel a választ, egyáltalán nem biztos, hogy a válaszoló hibája, sőt az esetek többségében a kérdezőé.
A hozzászólás:
Lájszló Creative Commons License 2005-01-14 12:50:06 234
Kedves LvT!

A helyesírás nagyon jó példa arra az esetre, ahol nagyon is szükség van authoritásra. Pontosan azért, mert a helyesírásban sok esetben valamilyen irásmód mellett és ellen is ugyanannyi érvet lehet felhozni. Ha ilyen esetben minden intelligens (rosszabb eset: magát annak gondoló) ember a józan eszét követné, abból könnyen káosz lenne. Ezért kellenek a - valamilyen authoritás által kinyilatkoztatott - szabályok. Tehát hogy egy authorikus szerv (akadémia) azt mondja, hogy márpedig ez és ez az alak lesz a helyes (de legalábbis preferált). És onnantól kezdve én hiába utálom, hogy a ventilátort egy ellel kell írni, fejet hajtok az akadémia előtt. Tehát nemcsak hogy hajlandó vagyok behódolni az authoritásnak, direkt szeretném, ha az authoritás irányítana engem és a többieket is. Hogy rend legyen.

Ami a többi részét illeti, magamról úgy gondolom, hogy a helyesírás alapjaival tisztában vagyok, valamint, hogy az általam feltett kérdés egyáltalán nem tartozik az alapokhoz, mivel hogy a gyakorlatban igen ritkán fordul elő, hogy egy rövidítés a mondat végére essen. És azt is fenntartom, hogy kell(ene) lennie egy olyan könyvnek, amelyből az ember gyorsan és könnyen választ kaphat a mindennapi életben felmerülő helyesírási problémáira. A "könnyen és gyorsan"-ba nem illik az bele, hogy csak úgy olvasgassam a szabályzatot az "úzust" figyelve és abban reménykedve, hogy véletlenül belebotlok egy példába, ami választ ad a kérdésemre.
Előzmény:
LvT Creative Commons License 2005-01-14 12:10:11 232
Kedves Lájszló!

> Fenntartom azt a véleményemet, hogy az stb. végű példamondatok jelen esetben nem jók hivatkozási alapnak.

Ezek továbbra sem példamondatok, hanem maga a szabályszöveg; azaz maga a norma. Ha ezt nem tartod hivatkozási alapnak, akkor semmit sem tartasz ténylegesen annak, max. valamely autoritásnak hajlandó vagy behódolni. Az intelligens ember viszont fordítva jár el: meghallgatja ugyan az autoritást, de alapvetően a szemének, fülének és a józan eszének hisz.

> bizonytalanság esetén fel lehet lapozni a kérdéses pontoknál

Azon emberek, akikben csak bizonytalanság van, hiába lapozzák fel. Azok, akikben bizonyosság is van, azok pedig már járnak el úgy, mint ahogy te: "találkoztam ugyan velük, de önmagukban nem győztek meg". Ahhoz tehát, hogy FAQ-ként forgasd, meg kell ismerned a helyesírás alapjait; egyebekben még azt sem fogod tudni, hogy mit hol keress. Az alapok nélkül még a pregnáns evidenciák sem tudnak hasznosulni.

> Viszont akkor hogyan és mikor kell olvasni? Elejétől végéig, mint egy regényt?

Elviekben a magyar populáció legalább 8 évet tanul magyar nyelv és irodalmat, sokan pedig még plusz négy évet. A tanterv szerint ez alatt kellene elsajátítani a szabályat törzsanyagát. Ha ez nem sikerül, akkor felnőtt korban tényleg nincs más, mint elejétől végig elolvasni, lehetőleg többször, hogy sikeresebben rögzüljön. Mivel ez ebben az esetben az illető számára tankönyv és nem referencia.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!