Keresés

Részletes keresés

LvT Creative Commons License 2005-01-14 12:10:11 232
Kedves Lájszló!

> Fenntartom azt a véleményemet, hogy az stb. végű példamondatok jelen esetben nem jók hivatkozási alapnak.

Ezek továbbra sem példamondatok, hanem maga a szabályszöveg; azaz maga a norma. Ha ezt nem tartod hivatkozási alapnak, akkor semmit sem tartasz ténylegesen annak, max. valamely autoritásnak hajlandó vagy behódolni. Az intelligens ember viszont fordítva jár el: meghallgatja ugyan az autoritást, de alapvetően a szemének, fülének és a józan eszének hisz.

> bizonytalanság esetén fel lehet lapozni a kérdéses pontoknál

Azon emberek, akikben csak bizonytalanság van, hiába lapozzák fel. Azok, akikben bizonyosság is van, azok pedig már járnak el úgy, mint ahogy te: "találkoztam ugyan velük, de önmagukban nem győztek meg". Ahhoz tehát, hogy FAQ-ként forgasd, meg kell ismerned a helyesírás alapjait; egyebekben még azt sem fogod tudni, hogy mit hol keress. Az alapok nélkül még a pregnáns evidenciák sem tudnak hasznosulni.

> Viszont akkor hogyan és mikor kell olvasni? Elejétől végéig, mint egy regényt?

Elviekben a magyar populáció legalább 8 évet tanul magyar nyelv és irodalmat, sokan pedig még plusz négy évet. A tanterv szerint ez alatt kellene elsajátítani a szabályat törzsanyagát. Ha ez nem sikerül, akkor felnőtt korban tényleg nincs más, mint elejétől végig elolvasni, lehetőleg többször, hogy sikeresebben rögzüljön. Mivel ez ebben az esetben az illető számára tankönyv és nem referencia.

A hozzászólás:
Lájszló Creative Commons License 2005-01-14 10:32:50 230
Kedves LvT!

Fenntartom azt a véleményemet, hogy az stb. végű példamondatok jelen esetben nem jók hivatkozási alapnak. Ezek ugyanis nem azzal a szándékkal kerültek a könyvbe, hogy a kérdéses szabályt szemléltessék, hanem teljesen más szabályok szemléltetésére, és az gyakorlatilag csak mázli, hogy egyúttal a két találkozó pont esetét is szemléltetik. És sajnálom, hogy figyelmetlenül olvasol, mert leírtam, hogy találkoztam ugyan velük, de önmagukban nem győztek meg, ezért próbáltam vonatkozó szabályt is előbányászni, sőt amikor nem találtam ilyet, ezért fordultam a fórumhoz segítségért. De hajlandó vagyok elfogadni, amit mondasz, hogy az úzus is szentírásként veendő, azaz bármit látok leírva a szabályzatban, azt onnantól helyesnek írásmódnak tekinthető (szinte sajnálom, hogy nem hosszabb a szabályzat, mert akkor valamiféle etalon-korpuszként lehetne használni).

Abban a tekintetben pedig iszonyú kíváncsi lennék a többiek véleményére is, hogy a szabályzat "nem káté, nem FAQ". Szerintem az átlagemberek tudatában az él, hogy a szabályzat pontosan arra való, amire én próbáltam használni: bizonytalanság esetén fel lehet lapozni a kérdéses pontoknál. De ha nem, nem. Viszont akkor hogyan és mikor kell olvasni? Elejétől végéig, mint egy regényt?
Előzmény:
LvT Creative Commons License 2005-01-14 09:26:50 228
Kedves Lájszló!

Szeretném, ha világos lenne, hogy az AkH. (ez az akadémiai helyesírási szabályzat szakkörben bevett rövidítése) _egésze_ a normát a tükrözi. Ez nem egy káté, és nem is FAQ, nem is annak készült. Normát nemcsak explicit szabályokkal lehet definiálni, hanem az úzussal is. Ezért teljesen helytelenül használja az az ilyen jellegű műveket, aki csak szabályokat keres anélkül, hogy azt is figyelné, hogy hogyan van az leírva. Aki ez utóbbira nem képes, azt úgy szokták jellemezni, hogy csökkent a szövegértési képessége (vö. a magyar diákok szereplése a PISA vizsgálatokban). Bár ez gyakori, de a megoldás az, hogy az illető egyének szövegértési képességét javítjuk fel, és nem a szöveget süllyeszjük le az illetők szintjére.

Szóval, ne is haragudj, de mivel az összes elolvastad szabályszöveg hemzseg a mondatvégi stb.-ktől, és ha neked ez nem tűnt fel, akkor itt nem elsősorban a szabályzatban keresném a hibát...

A fentieken túlmenően egy csomó kérdés van még, amit az AkH nem tartalmaz. Nem tartalmazza pl. hogy mikor kell szóköz a pont után és mikor nem. Ebbe a vonalba tartozik a te kérdésed is. Ez ugyanis nem a szigorúan vett helyesírás, hanem a tipográfia kérdése. A választ megtalálhattad volna valamely tipográfia alapjaival foglalkozó műben. De persze az AkH.-ban is megtalálhatod, mert a szövege ezen konvenciók alapján van szedve.

Az OH. (Osiris Helyesírás) szerkesztőinek valóban üdvözlendő ötlete volt némi tipográfiai tudnivaló felvétele is, de ez nem érinti azt, hogy az AkH.-t hogyan kell olvasni. (Az OH. egyébként nem csak itt több, mint at AkH., hanem pl. ott is, hogy van benne átírással foglalkozó rész. Míg az AkH.-ban nincs, viszont van több külön ezzel foglalkozó munka. Ugyanakkor az OH.-ban szereplő, kémiai elnevezésekről szóló részek már nem pótolhatják a megfelelő szakmunkát. Muszáj valahol vágást tenni, a civilizációnkban kialakult összes írással kapcsolatos konvenciót nem zsúfolhatjuk bele egy műbe...)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!