Akkor egy gyorsan összedobott fordítás (már ha erre gondoltál, hogy nem érted):
"Köszönöm a biztonságommal kapcsolatos aggodalmát a vasárnapi pusztító szökőár után.
Hatalmas megkönnyebbülést jelent nekem, hogy családom és háztartásom megmenekült a tenger pusztításától, ami hirtelen támadta meg Sri Lanka partvidékének nagy részét, pusztulást hagyva maga után.
Azonban sokan nem voltak ilyen szerencsések. Ugyanis sri lankaiak százezrei és ismeretlen számú külföldi turista számára a Karácsonyt követő első nap a Holnapután-hoz hasonló életre kelt rémálommá változott.
Az érintettek között vannak a Hikkaduwában levő búvárállomásunk, és kahawai üdülőfalunk személyzetének egyes tagjai is; mindkét tengerparti ingatlan a leginkább érintett területeken található. Még mindig nem tudjuk, mennyire kiterjedt a kár, mivel mind az utak, mind a telefonvonalak megsérültek. Az első jelentések szerint elvesztettük a búvárfelszereléseink és hajóink nagy részét. Alkalmazottaink egy részéről sem tudunk még semmit.
Ez valóban példátlan mértékű katasztrófa Sri Lanka számára, amely nem rendelkezik elegendő erőforrásokkal és képességekkel ahhoz, hogy megbirkózzon az utóhatásokkal. Mindannyian igyekszünk hozzájárulni a segítő erőfeszítésekhez. Folyamatosan tájékoztatni fogjuk, ahogy többet tudunk meg arról, mi történt.
Meglehetősen különös, hogy a Sri Lankáról szóló első könyvemben arról írtam, hogy hogyan érte el egy másik szökőár a Galle kikötőt (Reefs of Taprobane, 1957, 8. fejezet). Ez 1883 augusztusában történt, a Krakatoának az Indiai Óceán nagyjából ugyanezen részén történt kitörését követően." | 
