Keresés

Részletes keresés

Kis Ádám Creative Commons License 2005-01-13 09:49:16 213

Kedves Lájszló!

 

A dolognak van történelme. Annak idején, amikor a magyar írásbeliség, pontosabban a nyomtatott könyvek kiadása kezdett igazán széles tömegeket érinteni, felmerült az igény a korábban különböző elvek szerint kialakult helyesírási szokások egységesítésére. Az MTA, miután 1830-ban megalakult, első feladatának azt tekintette, hogy saját művei helyesírását egységesítse. Lényegében azóta működik az MTA vezetésével egy, a helyesírással foglalkozó bizottság, amelyik az Akadémiai Helyesírási Szabályzatban rögzíti az általa javasolt normát. Idővel a magyar könyvnyomtatók általános normaként fogadták el ezt, de egészen a 20. század elejéig korántsem volt ez annyira egységes, mint most.

 

1903-ban az iskolák számára kiadott helyesírási szabályzat néhány pontjában (pl. a cz írásában) eltért az akadémiaitól. 1922-ig tartott ez a párhuzamos szabályozás, amikor is az Akadémia beadta a derekát, és azóta egységes az iskolai és az akadémiai norma.

 

A nyomdász szakma lényegében ezt alkalmazta (a lényegében arra utal, hogy a nyomdai szabályozás kevésbé volt toleráns, mint az akadémiai). Ez a helyzet a DTP elterjedésével fellazult, mert a szövegelőkészítés jelentős mértékben kikerült a nyomdák felügyelete alól.

 

A helyzet tehát az, hogy az oktatási-kutatási rendszer, illetve a tudományos minősítési rendszer játszik a helyesírás szabályozásában jelentős szerepet. Ugyanis a MAgyar Tudományos Akadémia Anyanyelvi Bizottsága (korábban Helyesírási Bizottsága) az illetékes az Akadémiai Helyesírási Szabályzat kiadására. Az egyes kiadásokat szakértők készítik elő, majd ez a testület demokratikusan elfogadja. Jellemző például, hogy az ly eltörlését már 1954-ben javasolták az előkészítők, de a bizottság leszavazta.

 

Ennek alapján azt lehet mondani, hogy a helyesírást leginkább az írók (szak- és szépírók) alakítják. Az Akadémiai Helyesírási Szabályzat alkalmazása nem kötelező, azonban ebben a vonatkozásban mindenképpen szükség van normára, és akkor miért ne éppen ez legyen az? Ha valaki nem akarja, nem alkalmazza, de valószínűleg negatív következményekre számíthat a közönség általi megítélése vonatkozásában.

 

 

Kis Ádám

DrDGF Creative Commons License 2005-01-13 08:02:06 212

Az Osirisnál mostanában jelent meg egy vaskos kötet Helyesírás címmel, lehet, hogy abban ilyen finom részletek is megjelennek.

Egyébként a helyesírási szabályzat nagyobb részt nem más, mint az utóbbi idők "népi" változásainak követésére tett kísérlet. Ha érdekel, utánakérdezek a konkrét módszereknek.

A hozzászólás:
Lájszló Creative Commons License 2005-01-12 15:27:05 211
Szerintem pedig nem lehet helyesírást vezérlő elv az, hogy "mindenki" hogy csinálja. Ki az a "mindenki"? A többség? És ötven százalékos többség vagy 75 százalékos? És amikor én, egyszerű földi halandó ülök egy darab papírral és hirtelenjében nem tudom eldönteni, hogy valami hogyan írandó, akkor ugyan honnan találjam ki, hogy a többség hogyan írja? Írassak ki népszavazást? Vagy pötyögjem be a google-ba és nézzem meg, melyikre van több találat??
Előzmény:
rumci Creative Commons License 2005-01-12 14:58:05 210
Attól természetes, hogy mindenki így csinálja. Márpedig a helyesírás mögött álló legerősebb logika éppen ez. A szabályzatban az egyszerűsítő írásmódnál szintén „természetesen” nincs szó róla, de azért, mert a négy alapelvet a szabályzat csupán a hangjelölés vonatkozásában bontja ki.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!