|
|
|
|
 |
rumci
2005-01-12 11:37:06
|
143
|
| Ez a mondat épp azt bizonyítja, hogy legalábbis ez a leírás külön hangsúlyozza, hogy az írásképet meg kell különböztetni a nyelv és beszéd egyéb létmódjaitól. Amúgy a rántott hús egy szó, hiszen nincsenek ilyenek: *rántott és fűszerezett hús, *serpenyőben rántott hús. Ezek tipikus összetétel-tulajdonságok. (Egyébként Nádasdy a Mancsban éppen azt kérte rajtunk [= OH.] számon, hogy a szóösszetételt és a szókapcsolatot nem nyelvészeti, hanem helyesírási [tehát ’egybeírt alakulat’, ’különírt alakulat’] értelemben használjuk, azonban úgy gondolom, ha lehet a szónak diszciplínafüggő értelmezése [márpedig van], akkor teljes joggal járhatunk el úgy, hogy egy helyesírási kézikönyvben a helyesírási értelemben használjuk e terminusokat.) |
|
A hozzászólás:
 |
Kis Ádám
2005-01-12 08:13:15
|
142
|
Az rendben van, hogy zavar, azonban a beszélt és az írott nyelv összekeverése igencsak elterjedt. Pl. a magyar nyelvleírás alapvetően írottnyelv-bázisú. Vegyük pl. ezt az amúgy igaz mondatot az Új magayr nyelvtanból:
Az összetételek is morfológiai szavak, függetlenül attól, hogy egybe vagy külön írjuk őket (asztalláb, rántott hús).
Mi van akkor, ha egyáltalán nem írjuk le őket? Amúgy elég paradox, hogy a rántott hús -- egy szó.
Kis Ádám |
|
Előzmény:
 |
rumci
2005-01-11 20:57:26
|
139
|
| Engem az zavar, ha valaki összekeveri az írást a beszéddel, és így a „vesszőnél” csinál beszédben ezt meg azt, meg az zavar, ha valaki szerint a hangsúlyt lehet felvinni, nem a dallamot, meg az zavar, ha valaki olyat mond, hogy X. Y. rosszul mondja az r betűt. Nos, engem az ilyenek szoktak zavarni. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|