Keresés

Részletes keresés

Rebelx Creative Commons License 2005-01-12 21:16:52 19

Sziasztok.

 

En egy eve nagyon konnyen szoktam le a dohanyzasrol a menyasszonyommal egyutt. Elolvastunk egy konyvet. "Leszokni a dohanyzasrol? nem is nehez!" Asszem ez volt a cime. Antikvariumban keressetek, mert szerintem nem adtak ki 10-15 eve.

Ugy kezdodik, hogy mire a konyv vegere er az olvasassal leszokik a dohanyzasrol.

Namondok, ki ez a pali, azannyamajdenmegmutatom! Mindenki b...ogatott engem is, miert nem szokok le, meg mennyi penz, meg egeszseg... Namost. Elkezdtem olvasni a konyvet, amiben semmi ijesztgetes, meg remiszto dolgok nem voltak, csak gyonyoruen, logikusan nevetsegesse tettek. Szo szerint konnyesre rohogtem a szememet a metron... sajat magamon. Az utolso fejezetnel kidobaltam az osszes cigit, ongyujtot a hazbol es 100 szazalekig LE AKARTAM szokni. Vegigrohogtem az elso hetet, semmifele duhkitores, meg ilyenek. Azt mondjak az orvosok, a nikotin a legenyhebb kabitoszer. Emberek! A heroinrol is leszoktak mar sokan! Az nehez lehet. Ez meg csak egy cigi. Mindenki a kudarctol fel, mi lesz ha nem sikerul. A konyv sztem csak onbizalmat ad, es siman nekimesz.

Szal ez az en sztorim, es meg mindig tudom, hogy soha tobbet. Neha 1 mp-re eszembe jut. De csak 1 mp-re. Ja es azota sem stresszmentes az eletem, nem lettem szerzetes, kavet is iszom, finom ebedeket, (ram is ugrott 3 kilo plusz) sort is szoktam neha inni, ragyujtanak elottem stb.

Meglesz az, meglatjatok. :)

 

Rebelx

A hozzászólás:
iruno Creative Commons License 2005-01-10 15:30:35 18
Valószínű elmúlik, de én még odáig nem jutottam el. Apukám és a férjem 3 éve, anyukám 5 éve szokott le, s ők azt mondják már egyáltalán nem hiányzik nekik, és a füst is kimondottan zavarja őket. Ebből a 3 emberből apukám volt az, aki napi kb. 1,5 dobozzal elszívott, és ő is arra panaszkodott, amire én, csak benne több erő volt (na persze a 60 év tapasztalata). Ma már többet nem tudok írni. Üdv mindenkinek: Iruno
Előzmény:
fürjek Creative Commons License 2005-01-10 15:19:16 17

hát én erről azt olvastam, hogy dohányosok 85 %-a csak sokadik nekifutásra teszi le végleg a cigarettát ( egyesek ezt pl. a szakításhoz hasonlítják, ami - mint tudjuk - szintén nem szokott elsőre összejönni)

és még azt is olvastam, hogy teljesen normális folyton ARRA gondolni és nem szabad lenézni és büntetni magunkat ezekért a dolgokért; én mondjuk elképzelni sem tudom, hogy milyen lehet 62 napig nem rágyújtani - szerintem hősies dolog; már előre félek, hogy mi lesz, amikor abbahagyom a tapaszozást vagy amikor a család/barátok/munkahely már nem tud tekintettel lenni rám (vagy amikor sárgarépa-mérgezést kapok) Te ezeket már megélted, én még nem;

ez talán úgy működik,  hogy előszőr eldöntöd, hogy majd egyszer le akarsz szokni és akkor meg kell találni a megfelelő okot hozzá, ami nem jön rögtön.

 

a kérdés ezek szerint az, lehet-e úgy élni,hogy folyamatosan rá akarsz gyújtani, de nem teszed (vagy az egyszer csak elmúlik...?)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!