|
|
 |
fürjek
2005-01-10 15:19:16
|
17
|
hát én erről azt olvastam, hogy dohányosok 85 %-a csak sokadik nekifutásra teszi le végleg a cigarettát ( egyesek ezt pl. a szakításhoz hasonlítják, ami - mint tudjuk - szintén nem szokott elsőre összejönni)
és még azt is olvastam, hogy teljesen normális folyton ARRA gondolni és nem szabad lenézni és büntetni magunkat ezekért a dolgokért; én mondjuk elképzelni sem tudom, hogy milyen lehet 62 napig nem rágyújtani - szerintem hősies dolog; már előre félek, hogy mi lesz, amikor abbahagyom a tapaszozást vagy amikor a család/barátok/munkahely már nem tud tekintettel lenni rám (vagy amikor sárgarépa-mérgezést kapok) Te ezeket már megélted, én még nem;
ez talán úgy működik, hogy előszőr eldöntöd, hogy majd egyszer le akarsz szokni és akkor meg kell találni a megfelelő okot hozzá, ami nem jön rögtön.
a kérdés ezek szerint az, lehet-e úgy élni,hogy folyamatosan rá akarsz gyújtani, de nem teszed (vagy az egyszer csak elmúlik...?) |
|
A hozzászólás:
 |
iruno
2005-01-10 14:41:54
|
16
|
| De, biztos igazad van, csak rohadt nehéz. Tavaly előtt 62 napig bírtam, aztán kiborítottak a munkahelyen, sírás, balhé, cigi. Tavaly 2 hétig működött, amikor otthon borult ki a bili, s újból rá kellett gyújtanom. Talán, ha nem minden gondolatom a cigi körül forogna, könnyebb lenne elhagyni, de még a 61. napon is szinte minden percben arra gondoltam, milyen jó is lenne egy slukk. Megint csak azt tudom mondani, hogy ez az én gyengeségem jele, amit utálok. |
|
Előzmény:
 |
fürjek
2005-01-10 13:53:58
|
14
|
előszőr sírásra görbül a szám, nagyon sajnálom magam - és a következő pillanatban már nagyon ERŐSNEK érzem magam, hát így; evés után tényleg nagyon nehéz, ilyen esetekre magamnál hordok sárgarépát, viszont észrevettem, hogy a bor cigi nélkül is nagyon finom, sőt tökéletesen pótolja (lehet, hogy alkoholista lesz belőlem)
ezt úgy fogalmaznám meg röviden, hogy most már nem a cigaretta a támaszom, hanem a tudat, hogy nem gyújtok rá - nincs ám nagy különbség; de nekem egy kollegám dohányzik és néha átmegyek hozzá...
a legnagyobb segítség egyébként az, hogy mindenki annyira örül és büszke rám - Rád is büszkék lennének, hát nem? |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|