|
|
A hozzászólás:
 |
LvT
2005-01-07 12:53:34
|
94
|
Kedves Kis Ádám!
> c=c
A máltai c-n mindig van egy pont: ċ (de minthogy a g-vel és a z-vel ellentétben nincs pont nélküli párja, ez nem zavaró).
A véletlen elgépelésedet javítanám még: e betű kiejtése = m. cs.
> Ennél sokkal érdekesebb, hogy a Gh betűt nem ejtik (hogy vajh miért kell egy hiátust két betűvel jelölni?)
Igazából a máltai ez egy történeti helyesírás, amely meg akarja őrizni a könnyű traszliterálhatóságot az arab írással. Az írást egyébként 1920-ban kodifikálták, és egyes betűk tekintetében az APhI (IPA) fonetikai jelölését vette át. Esetünkben ilyen a ħ (áthúzott h), azaz a zöngétlen garatréshang (kb. a garatban ejtett h) jelölésére. A tudományos sztenderd arab átírásban ez a ḥ (alul pontos h).
A għ-ban is ilyen áthúzott h van. Itt a g előtét a zöngésség, a ħ hang zöngés ejtésének a jele: azaz ez az arabban maga az ájin, ami a felső indexbe tett kis c-vel (esetleg felső 6-os aposztróffal) szokott megjelenni: c, ill. ‘. Ennek IPA szerinti [ʕ] jele (kb. függőleges tengely mentén tükrözött pont nélküli kérdőjel; SAMPA /?\/) nem volt alkalmas az írásba való átvételre, ezért döntöttek a digráf mellett.
A máltaiban az ájin ejtés megváltozott: beleolvadt a (rendszerint) követő magánhangzóba, azt megnyújtja és faringealizált ejtésűvé teszik: tehát az a és a għa (vagy agħ) két eltérő hosszúságú és ejtésű magánhangzó. Az għi (igħ) és għu (ugħ) nem egyszerűen faringealizált hosszú mgh.-k, hanem faringealizált m. áj, ou kettőshangzők (fonetikailag SAMPA-val: /a_?\i/, /o_?\u/, IPA-val: [a[supp]ʕi], [o[supp]ʕu]).
> Az is érdekes, hogy általában nem ejtik a q-t sem, illetve ejtenek valamit, amire csak az ott születettek képesek
Ez egyszerű "gégezárhang" (vi. arab hamza), amely megvan több európai nyelvben is (vö. cseh ráz, dán stöd, ill. a tt ejtése a londoni cockney akcentussal kimondott bottle szóban).
> Úgy tűnik, van valamiféle nyíltszótagúság is.
Az iskola máltaiúl skola, de az Iskola utca az Triq Iskola, ami trikiszkolának ejtendő.
A q betű helyén hallott /k/ hang sokkal inkább a befogadó hanghelyettesítés eredménye lehet, semmint a beszélő ejtése. A szokatlan zárhangot a "fülünk" a legközelebbi megfelelővel próbálja helyettesíteni.
> Az idegenvezető szerint még egy a magyarral azonos máltai szó van, a papoc (ejtsd papucs), de ezért nem vállalok felelősséget.
Egy on-line szótár szerint (vö. <http://aboutmalta.com/language/engmal.htm> slippers címszó), írása papoċċ, azaz o-val ejtődik és hosszú ccs-vel. De ennyi különbség megengedhető. |
|
Előzmény:
 |
Kis Ádám
2005-01-03 10:18:27
|
91
|
Máltai kaland
Nos, a máltai írás ejtése tartalmaz néhány érdekességet, amelyet rövid ottlét alatt is sikerült megtapasztalni.
Az, hogy az x=s, c=c, j=j, z=c, viszont a (mellékjeles) ż=z, nem igazán érdekes. Még a sosem látott Ħ, ħ sem igazán, még úgy sem, hogy a hangzáuk egyszerűen h.
Ennél sokkal érdekesebb, hogy a Gh betűt nem ejtik (hogy vajh miért kell egy hiátust két betűvel jelölni?)
Az is érdekes, hogy általában nem ejtik a q-t sem, illetve ejtenek valamit, amire csak az ott születettek képesek. Nekem az a benyomásom támadt, hogy igazából nem úgy ejtik ott a hangot, hogy kifújják a levegőt, hanem úgy, hogy aktivizálják a hangképző szerveket, de nem fújnak (esetleg inkább beszívják a levegőt, vagy nyelnek egyet). Azaz nincs hang, de ott van a helye (ha úgy tetszik, "hangoztatnak" egy nullfonémát).
Úgy tűnik, van valamiféle nyíltszótagúság is.
Az iskola máltaiúl skola, de az Iskola utca az Triq Iskola, ami trikiszkolának ejtendő.
Az idegenvezető szerint még egy a magyarral azonos máltai szó van, a papoc (ejtsd papucs), de ezért nem vállalok felelősséget.
Kis Ádám |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|