"A napelemek szvsz kb hasonló technológiával készülnek mint a chipek vagy az LCD monitorok. Azaz az egy darabra esõ költség erõsen függ attól hogy mennyit gyártanak belõlük."
ez a sorozatgyártással erősen esik a költség régi mondás, de csak félig-meddig igaz. Sokkal inkább arról van szó, hogy a sorozatgyártással csökken az egy termékre eső K&F költség. Tehát amennyiben a Kutatás és Fejlesztési költségeket künönvesszük, és a sorozatgyártást beindultnak tekintjük (egy gépsor ontja magából a termékeket) akkor csak kevésszel lesz olcsóbb a termék attól, hogy 2 gépsor fog 2x annyi terméket előállítani.
Lásd Pl. anno az LCD monitorok amikbõl még 5 éve egy 15 colos is 200 ezer Ft fölött volt, míg ma egy 17 colosat is megkapsz 70 ezerért. Szvsz a gond az hogy ma aránylag alacsony a kereslet a napelemekre, ezért nincs is különösebb fejlesztés e téren.
Az eladási ár és az előállítási ár között nem mindig tökéletes a korreláció. Van kínálati piac és van keresleti piac. Amikor új terméket állítanak elő, akkor keresleti piac van, azaz a vásárlók annyit fizetnek érte, amennyi nekik még megéri. Az LCD monitoroknál még szembetűnőbb volt a DVD írók esete, ami megjelenésekor 1,5 millió forintot is kóstált, mostanra pedig már 100-szor olcsóbb, és 10-szer többet tud. Ez azért van, mert kezdetben voltak olyanok akiknek megérte a millió fölötti ár is, nem pedig azért, mert kezdetben az előállítási költségek millió fölött voltak. A DVD író motorja és lézerdiódája régóta megvolt, nehezen elképzelhető az, hogy a sorozatgyártás miatt 100-szor hatékonyabban tudunk motort készíteni.
Úgy is lehet erre az egészre tekinteni, hogy az elején azért volt olyan drága a DVD író, mert meg kellett fizetni a K&F költségeket - de ez helytelen látásmód - az emberek többsége nem így működik. Az emberek többségét nem érdekli, hogy mibe került a termék előállítása, csak az érdekli őket, hogy megéri-e nekik megvásárolni.
Ezért érdemes elkülöníteni a K&F költségeket és befektetésként kezelni azt. Amenniben a kutatómunka eredménye egy olyan termék, ami létrehoz egy keresleti piacot, akkor van rá esély, hogy az "extraprofit" által megtérüljenek a K&F költségek - amint ez gyakran be is következik a számítógépiparban.
Összefoglalva:
- a számítógépiparban a K&F tevékenység létrehoz egy új terméket, amelyre van keresleti piac, és ez megtéríti a befektetést, a kereslet miatt növekszik a sorozat -> még több gyártó látja a fantáziát -> még többen kezdik el gyártani -> kialakul a kínálati piac és ezáltal olcsóbbak lesznek a termékek, az eladási áruk immár összhangban van az előállítási árral.
- a te elméleted szerint a napelemeknél a K&F tevékenység át kéne vegye a piac szerepét. Tehát míg a számítógépiparban az árcsökkenést a kínálati piacból a keresleti piacba történő átmenet biztosítja, addig a napelemeknél a kutatók ki kéne találjanak egy olyan szuperolcsó technológiát, ami nem csak olcsóbb lenne a foszilis tüzelőanyagok égetésénél, hanem annál sokkal olcsóbbnak kéne lennie, hiszen a K&F-be fektetett pénznek is vissza kéne jönnie.
Ez sajnos nem fog menni, mert a napelemekhez szupertiszta és néha igen ritka anyagok kellenek, miniaturizálni nem nagyon lehet, hiszen sok energiát csak nagy felületről nyerhetünk. A hatásfok már ma is 40%-os, ezen sem igen lehet javítani.
A legfontosabb: a napenergia tárolása még mindig nincs megoldva, pedig akkumulátorfejlesztések vannak világszerte. Régebben megvizsgáltuk a kaliforniai példát, ahol az áramszolgáltató visszaveszi a napelemek által előállított áramot, de még ez a konstrukció sem volt nyereséges - még kormánytámogatással sem.
Tehát jelenleg úgy állunk, hogy a napelemek akkor rughatnának labdába, ha a foszilis tüzelőanyagok 10-szeresen megdrágulnak, de akkor alighanem a napelemek ára is 10-szereződik... |