Keresés

Részletes keresés

Kis Ádám Creative Commons License 2005-01-04 16:20:02 93

Nemigen tudok mást mondani, hogy úgy tűnik, nem egészen ugyanazon a Földön élünk.

 

Kis Ádám

A hozzászólás:
rumci Creative Commons License 2005-01-03 23:38:54 92
Valamiért úgy éreztem, hogy hosszabb időre mész el, aztán alighogy elmentél, már itthon is vagy. Egészen megleptél.

„Te szakmai vitafórumnak tekinted, én egyrészt ismeretterjesztőnek, másrészt ugyanolyan dumafórumnak, mint mondjuk a Hölgyek, urakat.”
Nem. Én elsősorban nem szakmai vitafórumnak tekintem, hanem a tudományos ismeretterjesztés (miért nem tudományosismeret-terjesztésnek hívjuk?) színterének, ami persze érintkezik mind a szakmai vitafórummal, mind a dumafórummal (bár ez kategória szerintem jóval általánosabb, vagy nem értem, mit értesz rajta). Hogy az ismeretterjesztés fórumának tartom, az is mutatja, hogy a legutóbbi hozzászólásomban alapvetően pedagógiai, módszertani, emberi kérdéseket taglaltam. Mivel lényegében mindent leírtam, amit gondolok erről, tovább nem ragoznám.

„mindaz, amit leírtál, kb. arra utal, hogy a nyelvészet feladatát annak egy bizonyos irányzatára korlátoznád”
Szándékosan tettem be egy „többé-kevésbé kapcsolódik, összefügg” kitételt, így épp hogy egy igen tág nyelvészetfelfogás mellett érveltem. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden rokon diszciplínát is nyelvészetnek tekintenék.

„a beszéd abszolút elsőbbsége […] elég nehezen fogadható el örök érvényűnek”
Nem véletlen, hogy éppen olyan szinten távolítottam el a nyelvészettől az írástant, mint a beszédkutatást. A világban általában a fonetikust nem nyelvésznek, hanem fonetikusnak tartják.

„Minden okunk megvan arra, hogy feltételezzük, a számítógépes nyelvábrázolásnak is kialakul valami hasonló autonómiája”
Nem tartom valószínűnek. Az írás ugyanis gyakorlatilag a nyelvközösség minden tagjának kell ismernie, míg a számítógépes nyelvábrázolás vélhetőleg mindig is egy szűk szakma belügye marad – a következményei természetesen tágabb csoportokat érintenek, de ez az érintés szerintem nagyon enyhe marad, s fekete dobozként fogja a többség látni a számítógépes nyelvábrázolást.

„a hangábrázolás, illetve a betűábrázolás kizárása a nyelvészetből, a tudományból”
Az miért kizárás, ha valamit önálló diszciplínának tart az ember, és nem egy másik diszciplína részének?

„»Az egyik részdiszciplínában dolgozó nyelvészt is frusztrálja, hogy az ő mindennap használt fogalmai egy másik iskolában egész mást jelentenek, egész más asszociációk fűződnek hozzájuk«. Hát, ha frusztrálja, az öreg baj.”
Szerintem meg teljesen természetes emberi reakció. Csak az a fontos, hogy ezt a frusztrációt hogyan kezeli az illető.

„Még nagyobb baj, ha a részdiszciplínák művelői ezt összekötik valamiféle rangsorolással.”
Ebben egyetértünk.
Előzmény:
Kis Ádám Creative Commons License 2005-01-03 10:00:56 90

A máltai internetcafékról nem sokat tudok, bár a szállodában, ha más nem is, de internetelérés volt. Viszont az út, sajnos, vasárnap reggelig tartott.

 

Arról a sokra (sic! egy s-sel!), amelyet írtál, megpróbálok röviden válaszolni.

 

Kezdjük ott, hogy nem teljesen azonos a felfogásunk erről a fórumról. Te szakmai vitafórumnak tekinted, én egyrészt ismeretterjesztőnek, másrészt ugyanolyan dumafórumnak, mint mondjuk a Hölgyek, urakat. Ha szakmainak tekinteném, én is jobban odafigyelnék a terminológiára. Így a te felfogásod a belterjesebb, én inkább azt szeretném, hogy azt, amit írok, az minél több érdeklődő számára követhető legyen.

 

Senki nem akarja megvonni a nyelvészettől az önálló diszciplína rangját, azonban mindaz, amit leírtál, kb. arra utal, hogy a nyelvészet feladatát annak egy bizonyos irányzatára korlátoznád. Te tulajdonképpen kizárod a nyelvészetből a nyelvnek azokat a sajátosságait, amelyek nem a beszélt nyelvben valósulnak meg. A saussure-i felfogást közhelyesnek tartod, s bár engem érnek meglepetések, hogy mi a középiskolai tananyag, azonban mégsem hiszem, hogy a nevezett úr neve mondjuk olyan mértékben közismert lenne, mint akár csak Einsteiné, nem is beszélve arról, amit tételezett.

 

Mármost a probléma az, hogyha azt a sokat, amit írtál, nekem írtad, az felesleges volt, mert karnyújtásnyira van tőlem az a szakirodalom, amiből mindez kiolvasható. Ha másoknak írtad, azt hiszem, nem jó hangot ütöttél meg. Amit írtál, az bennfenteseknek szól.

 

Más probléma az, hogy szakmai szinten van közöttünk némi ellentét. Nekem van módom kicsit kívülről nézni ezt a tudományágat, ezért hihetem azt, hogy anyelvészetnek az a fajta felosztása vagy beosztása, amelyet itt képviselsz, nem helytálló és nem is célszerű. A szűken fókuszált tudomány zsákutca: a nyelvtechnológiát vagy a számítógépes nyelvészetet, mint technikai kérdést, a nyelvészetből kizárni szemellenző, mert az tény, hogy a betűkódolás pusztán technikai kérdés, azonban a megoldása részint tükrözi a nyelvfelfogást, részint visszahat  a nyelvleírásra. Ámbár lenti felfogásod tulajdonképpen az írást is kizárja a nyelből, ami következetes és logikus interpretáció, azonban messzebre vezet, hiszen az ezzel kapcsolatos saussure-i felfogás (a beszéd abszolút elsőbbsége) elég nehezen fogadható el örök érvényűnek - az írás vagy önálló nyelvváltozat, vagy legalábbis nagy számban tartalmaz olyan, nyelvhez tartozó jellemzőket, amelyek a beszélt nyelvre nem érvényesek, illetve az írás "feltalálása" óta terjedtek el a nyelvben. Minden okunk megvan arra, hogy feltételezzük, a számítógépes nyelvábrázolásnak is kialakul valami hasonló autonómiája, amely ma még csak sejthető, de előbb-utóbb élesen elválik. Az is fontosnak tűnik, hogy az idevezető út jelenleg éppen az íráson át vezet. Úgyhogy, a hangábrázolás, illetve a betűábrázolás kizárása a nyelvészetből, a tudományból és technikai kérdéssé degradálása (ugyanúgy, mint a számítógéphez szabott nyelvleírásé) szerintem szakmai szemellenző.

 

Végül pár szót erről a mondatodról: "Az egyik részdiszciplínában dolgozó nyelvészt is frusztrálja, hogy az ő mindennap használt fogalmai egy másik iskolában egész mást jelentenek, egész más asszociációk fűződnek hozzájuk". Hát, ha frusztrálja, az öreg baj. Még nagyobb baj, ha a részdiszciplínák művelői ezt összekötik valamiféle rangsorolással. Nehezen tudom kiverni a fejemből egyik legnagyobb generatív nyelvészünk cikkét, amelyben a generatív és a hagyományos nyelvészet oppozícióját tárgyalja, bizonyos értelemben védekező pozícióból (ami igazából azzal magyarázható, hogy az iskolában inkább a hagyományost oktatják, és ez a nyelvészeti ág van a közelebb a közérthetőséghez). Mindeközben egy szó sem esett egyebek között az alkalmazott nyelvészetről, amely valószínűleg az ő felfogása szerint igazából nem nyelvészet, és ami belőle nem valami más tudomány, az nem is tudomány (tisztelet a kivételnek).

 

 

Kis Ádám

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!