Keresés

Részletes keresés

HangaDóra Creative Commons License 2005-01-02 21:28:07 41

Szia SzaLa!

 

Elég fogós kérdéseket tettél fel.

 

Arról, hogy egy építési munka engedélyköteles-e vagy sem legbiztosabban magától az építési hatóságtól szerezhetsz információt.  Ha szakemberrel végezteted a munkát, neki is tudnia kell, hogy mik azok a munkák, amikhez szakhatósági engedély(ek) szükséges(ek).

Ilyen például a kémény átépítése, új fedkővel történő ellátása, amelyről a munka megkezdése előtt értesíteni kell az illetékes Ép. Ig-ot és a területileg illetékes Kéményseprő Vállalatot (Bpesten - FŐKÉTÜSZ kerületi kirendeltsége). A munka befejezése után a Kéménysepróknek meg kell vizsgálniuk az átépített, javított kéményt és annak állapotáról, használhatóságáról szakhatósági véleményt kell kiadniuk. Elvileg csak az ő engedélyük birtokában vehető ismételten használatba a kémény.

A kémények a társasházban ugyanolyan megítélés alá esnek, mint a lakásokat elválasztó falaknak, a lakásokat kiszolgáló víz-, szennyvíz-, és villamosvezeték hállózatoknak. Vagyis: A falat alkotó téglák a köztük levő kötőanyaggal közös tulajdont képeznek, míg a burkolatuk már külön tulajdon. Az a rész, ami kizárólag egy külön tulajdonba tartotó lakás ellátását szolgálja (ágvezeték), külön tulajdon, amiről ezeket leágaztatják (több tulajdon kiszolgálására létesült), az közös. A Társasházban nem önálló (egy-egy lakás kizárólagos kiszolgálására alkalmas) kémények, hanem kéménycsoportok vannak, ezért azok közös tulajdonba Kellene, hogy tartozzanak. Csak a kémény belső részének (vakolatának, bélésének) állagmegóvása a lakástulajdonos feladata.

A kéménykérdés egyébként az utóbbi időkben sok vitára ad okot, épp a szükségessé váló bélelések kapcsán. A jogi szakemberek álláspontja is erősen eltérő ez ügyben.

 

A tűzfal egyértelműen közös tulajdon, ezért most is azt mondom, be kell szereznetek a tulajdonostársak 4/5-ének írásos hozzájárulását, bármilyen munkát szeretnétek rajta végezni. (A már elvégzetthez utólag).

Ez annyit jelent, hogy írtok egy egyszerű szöveget: T. Tultársak! Ekkor ezt és ezt a munkát , szeretnénk elvégezni.... Mivel a munkák társasházi közös tulajdoni részeket érintenek, kérjük hozzájárulásukat a munkák elvégzéséhez. Alá a névsor, ami mellett praktikusan négy oszlop legyen ( tulajdoni hányad, hozzájárulok, nem járulok hozzá, tartózkodom), és a tultársak a nekik szimpatikus oszlopba írhatnak alá.

Nem tiltja a törvény, hogy közös tulajdonban levő épületrészt egy vagy több tulajdonos önként, saját költségére javítson, újítson fel. Csak arról rendelkezik, hogy ehhez a tulajdonostársak hozzájárulása szükséges. Amennyiben vállaljátok az ilyen munkák elvégzését, a felelősség is benneteket terhel, nem csak a költségek.

Az elvégzett munka felelősségét utólag nem tudjátok a Társasházra hárítani.  Ami kész, azért Ti feleltek. Amit ezután kell végezni, azt pedig jobb, ha maga a Ház végezteti el szakemberrel.

A túzfal fő tartószerkezet, még abban az esetben is, ha csak a legfelső téglasoráról van szó.

A javaslatom:

1. Írjátok meg ismételten az Önkormányzatnak, hogy a tűzfal tulajdonosai nem Ti vagytok, hanem a Társasház, ezért kéritek, hogy a további szükséges javítási munkák ügyében (pontos elérhetőség megjelölésével) a közös képviselőt keressék meg.

2. Hívjon a közös képviselő szakembert, és kérjen árajánlatot a tűzfal veszélytelenítési munkáinak elvégzésére. Ezt lehetőleg 3 egymástól független építési szakembertől kérje. (A rendes szakik az árajánlatot ingyen készítik a munka elnyerése reményében)

3. Létezik a Fővárosi Önkormányzatnak egy Települési Értékvédelmi Osztálya, aminek van egy Műemlékvédelmi Alapja. Ez az alap támogatási rendszert biztosít a régi építésü (nem csak műemlék!!!) épületek külső-, belső homlokzatának, körfolyosóinak veszélytelenítéséhez, felújításához. Adhat rövidtávú kamatmentes hitelt, vagy vissza nem térítendő támogatást.

Erre a támogatásra pályázni kell. Célszerű kombináltan megpályázni a támogatást, vagyis vissza nem térítendő támogatást kérni (a mi a bekerülési költség 50 %-a vagy még több is lehet. A mértékét ők határozzák meg. A vállalt önrész (a fennmaradó %) egy részének előteremtésére pedig kérhettek kamatmentes hitelt. Leírjátok, hogy mennyi pénz áll rendelkezésetekre, és a közgyűlés melyik árajánlatot fogadta el. Ebből ők eldöntik, hogy adnak-e támogatást, milyent és mennyit.

Természetesen feltételeket szab az Alap a pályázókkal szemben: Nem lehet pl. önkormányzati törlesztésben 3 havinál több  tartozása egyik tulajdonosnak sem.

Nem lehet tartozás a kényszerkezelési időszakból.

Nem lehet a háznak közüzemi tartozása.

Igazolást kell bemutatni a vállalt önrész meglétéről (felújítási számla, vagy lekötött betét, lakástakarék, ...).

Mellékelni kell a munkával kapcsolatos árajánlatokat,

Közgyűlési határozatot, amiben a közösség döntötte el, hogy pályázni kíván, és felkéri (megbízza) a közös képviselőt...

A pályázatok elbírálása elég hosszú időt vesz igénybe, de megéri fáradozni.

 

Évek óta minden tavasszal indult Városrechabilitációs Pályázat is.

Ezekről a www.budapest.hu -n rendszeresen olcashatók friss információk.

 

Szóval, azt tanácsolom, hogy ne folytassátok magatok a munkát, bármilyen egyszerűnek is tűnik. A homlokzatok burkolatjavítása is egyre bonyolultabb kérdés. Az új építési szabályozások szerint pl. már hőszigetelési követelmények is vannak...  Újabban egyes kerületek már a színminta előzetes bemutatását is előírják külső homlokzat festése, javítása esetén. Sőt az anyagát is meghatározhatják.

Nem biztos, hogy az Építési Hatóság utólagos véleménye is az lenne, hogy csak habarcs keverésére és felhordására volt szükség.

(Az egyik házunk külső homlokzatának felújítása azért várat magára több, mint két éve, mert az Ép. Ig. által javasolt technológiák és anyagok bekerülési költsége többszöröse a ház által tervezett kőporos vakolásénak. Igy még a pályázati támogatáshoz - ha meg is kapjuk -  szükséges önrészhez is gyűjtögetnünk kell.)

 

Még valami!

 

Minden elismerésem a Tietek!

 

A ti történeteteket kellene olvasnia Kzt "banyái"-nak, és még sok tulajdonosnak, akiknek fogalmuk sincs a tulajdonosi szemléletről, a törvény által előírt minimális kötelezettségekről sem. Példaértékű, amit csináltok.

 

Kívánom, hogy ez az év hozzon nektek sikert!

Várom a történetetek folytatását.

 

B.U.É.K!

A hozzászólás:
SzaLa Creative Commons License 2005-01-02 18:01:17 40
Kedves HangaDóra!

Köszönjük a válaszod. Ha tényleg érdekel, akkor kicsit részletesebben az eddigi fejleményekről:

2003 nyarán járt kinn egy ügyintéző az önkormányzat építési műszaki irodájáról. (Eddigre a kéményt és a felső téglasort újrarakattuk.) A szemléről nem kaptunk jegyzőkönyvet (nem kellett volna?), szóval erről még nincs papírunk, de hamarosan beszerzem.
Már akkor is csodálkoztunk rajta, de azt mondta, Őt az „megnyugtatná”, ha rabichálóval bevonnánk és bevakolnánk a felső téglasorokat.(?) (Sajnos nem vagyunk járatosak ezen a területen, de Ki – és milyen eljárás során – dönt arról, hogy egy fal veszélyes-e?)
Úgy gondoltuk, jobb mihamarabb túlesni az egészen, ígyhát megcsináltunk házilag a rabichálózást, úgy ahogy a hatóság képviselője kérte.

2003 augusztusi keltezéssel – addigra már a rabichálózást is elvégeztük – kaptuk az építési műszaki iroda vezetőjének alábbi felszólítását:

„Egyetemlegesen felszólítom Önöket, mint tulajdonosokat, hogy az XY cím alatti társasházi ingatlanon saját tulajdonukban lévő 7 számú és 8 számú lakásokra vonatkozóan tegyenek eleget az alábbiaknak:

A szomszédos ingatlanon lévő óvoda felé eső tűzfalat a kézhezvételtől számított 3 napon belül tegyék biztonságossá, ugyanis a tetején lévő téglasor megbomlott, a fal több helyen megrepedt, balesetveszélyes.

Amennyiben a fenti felszólításnak a megadott határidőn belül nem tesznek eleget, akkor kénytelen leszek a gyerekek biztonsága érdekében kötelező határozatot hozni, illetve 100.000,- Ft-ig terjedő, ismételhető pénzbírság kiszabásáról rendelkezni.”


Mivel hármunk közül augusztusban csak a szomszéd vette át a felszólítást a postán, 2004 márciusában kettőnknek ismét kézbesítették. Ekkor fényképeket készítettünk a tetőn végzett rabicálózásról és lebattyogtunk az önkoriba, ahol a következő jegyzőkönyv született:

„Fent írottak hivatalunk helyiségében előzetes értesítés nélkül megjelentek. Előadják, hogy az Ép.Hat. fenti levelében előírtakat s maguk részéről teljesítették, a tulajdonukban lévő lakóépületrész óvoda felé eső tűzfal felső téglasorát megerősítették és rabichálós bevakolás is történt. Kérik, hogy amennyiben további munkálat elvégzése is szükséges, arra az Ép.Hat. a társasházat egyetemlegesen kötelezze.
Ép.Hat. tudomásul veszi a bejelentést és felhívja figyelmünket, hogy a jókarbantartás a mindenkori tulajdonos kötelessége és felelőssége, valamint az esetlegesen idegen ingatlanban okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felel a tulajdonos. Az Ép.Hat. helyszíni szemlén kívánja megállapítani, hogy további intézkedés szükséges-e.”


Azóta nem történt semmi. Helyszíni szemlére nem került sor – tudomásunk szerint – (Apropó, kellene minket erről értesítenie a hatóságnak?)

A múltkori felszólítást karácsony előtt kaptuk. Csak külön szépsége a dolognak, hogy összesen 1 db irat érkezett hármunknak(!) címezve. A kémény újrarakásáról eddig a hivatalos eljárásban egyetlen szó sem esett, így reméljük, nem az engedély nélküli építkezés ügyében akarnak minket bírságolni. Úgy döntöttünk, mégsem küldünk választ az önkorinak a jogi helyzet tisztázására, mert amíg nem a jó ügyféllel (azaz társasház) szemben lépnek fel, addig véleményünk szerint ránk nézve nem hozhatnak kikényszeríthető, kedvezőtlen döntést. (Jól látjuk ezt a dolgot?)

A kéményről és annak újrarakatásáról:
Társasházi alapító okirat nem rendelkezik arról, hogy az közös tulajdon lenne. Tudni kell, hogy ez egy nagyon szegény lakókkal megáldott ház, és ha az ő beleegyezésükre és hozzájárulásukra várnánk, akkor még mindig nem történt volna semmi. A kémény biztonsága számunkra megért annyit, hogy ezt a költséget mi álljuk.
Új épületszerkezet nem keletkezett és nem történt már meglévő szerkezet elbontása. Tartószerkezet megbontásról szerintünk nincs szó, mert mindössze habarccsal visszaerősítették a mozgó téglákat, kémény pedig új „fedőkövet” kapott. Sajnos ezeket a kőműveseket nem tudjuk felkeresni, hogy szakvéleményt adjanak.

Kérdezem: ha megsérül a szomszéd fele néző külső vakolat, és azt újravakolom úgy, ahogy az előtte is volt (saját magam), akkor kell-e bármilyen előzetes engedély vagy a kivitelező (jelen esetben a saját) nyilatkozatom a munka megfelelőségéről? Szerintünk előzetes engedélyről szó sem lehet, mert még felszólítást is kaptunk a munka elvégzésére. Gondot jelenthet-e hogy nincs építőipari képzettségünk, ha „csak” habarcs keverésről és annak felhordásáról van szó?

Köszönettel vesszük véleményeiteket, tanácsaitokat.
Üdv!
Előzmény:
HangaDóra Creative Commons License 2004-12-25 15:01:48 38

Szia SzaLa!

 

Jól értelmezitek a törvényt, csak nem a hatályban lévőt nézitek. jelenleg a 2003. évi CXXXIII. törvény érvényes és hatályos. Ne ijedj meg! A kérdésben a 2003-as ugyanúgy rendelkezok, mint a 97-es. (1. § (2) )

Az Alapító okiratot is jól értelezitek. A tűzfal közös tulajdon, vagyis javítása, karbantartása, állagmegóvása és felújítása a Társasház feladataés kötelessége.

Mi az, hogy Ti raktátok újra a kéményeteket? Tudomásom szerint a társasházakban nincs én kéményem, te kéményed, hanem közös tulajdont képező kéménycsoportok vannak. A ti Alapító okiratotok a kéményeket külön tulajdonba rendelte?

Van a házatoknak közös képviselője vagy intézőbizottsága? Ha igen, hol volt, amikor Ti kémény építettetek, tűzfalat javítottatok?

Az a gyanúm, hogy itt engedély nélküli építkezés ügyében próbál eljárni az Ép. Ig.

Sajnos a nyilatkozatot be kell nyújtanotok, ha Ti végeztettétek a  munkát. A szomorú a dologban az, hogy még bírságolhatók is vagytok, ha nem a hatályban levő építési szabályozásnak megfelelően került kivitelezésre a munka. Értem ezalatt: szükséges szakhatósági engedélyek beszerzése, műszak-, statikai szakvélemény (mivel főfal, tartószerkezet megbontásáról van szó), kivitelező munkára való jogosultsága, ...  Ezt kell utólag igazolnotok. A törvény nem ismerete nem mentesít... Az, hogy jóhiszeműen jártatok el, csak enyhítő körülmény. Nem nektek kellett volna nyilatkozni a kérdésben, hanem a kivitelezőnek, a kivitelezés megkezdése előtt.

Most az a legfontosabb teendőd, hogy keresd meg a kivitelezőt és szerezd be az az igazolást. Ezt egyébként kérés nélkül is ki kellett volna adnia. Minden építési szakembernek tudnia kell, hogy milyen munkák elvégzésére terjed a jogosultsága, és azokkal a munkákkal kapcsolatosan mik a törvényi kötelezettségek. Az ő esetleges jóhiszeműsége sem mentség az Ép. Ig. előtt.  :(((

... ha túljutottatok az egészen, és még maradt energiátok, a tulajdonosközösség elé vihetitek a történetet azzal a kéréssel, hogy térítsék meg nektek a költségeiteket (beleértve az esetleges szakhatósági birságot is, amit a közösség majd utólag polgári peres úton próbálhat  visszakövetelni a feladatát nem megfelelően végző közös képviselőtől) (jajj, de bonyolult), amit tulajdonképpen csak jóhiszeműen előlegeztetek meg a Társasháznak, veszélyhelyzet azonnali elhárítása, további állagromlás megakadályozása, ...  , no és beszerezhetitek a 4/5-ös írásos hozzájárulásukat a közös tulajdont is érintő építési munkához.

Sőt, nem árt, ha a 4/5-ös hozzájárulást a kivitelezőtől beszerzett nyilatkozathoz csatolod.

Ha nem esik nehezedre, írd le kicsit részletesebben a kivitelezés történetét.

 

Az esetetek kapcsán elgondolkodom: Vegyes érzelmeket váltott ki, hogy a 2003-as tht kötelezővé tette a közös képviselőknek a társasházkezelői szakképesítés megszerzését. A többség felháborodással fogadta, pedig a Ti példátok is azt igazolja, hogy lassan nem csak a közös képviselők, IB-elnökök, számvizsgálók szorulnak képzésre, hanem maguk a társasházi tulajdonosok is.

 

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!