Keresés

Részletes keresés

rumci Creative Commons License 2004-12-30 23:45:59 80
Szerintem a kötött terminológia segít a vitában, hiszen épp az egyértelműséget teszi lehetővé. Ráadásul nem valami extravagáns terminológiát használok, hanem a legbevettebbet. Mindazonáltal legutóbb éppen azt írtam, hogy tőlem használhatunk bármilyen terminológiát, csak legyünk egyértelműek.


„A 4. tárgyában gondosan kikerülöd a harmadik szintet, a számítógépes betűkódot”
Valóban, mert úgy gondolom, technikai kérdés, nem a nyelvleírás körébe tartozik.

„a köztudatban pl. a magyar fonetikus írású nyelv, még akkor is, ha ez tudománytalan”
Jó, akkor beszélgessünk arról, hogy a Föld körül kering a Nap. A közérthetőség szerintem soha nem mehet a szakszerűség rovására; fordítva elfogadhatóbbnak tartom, bár úgy gondolom, amennyire lehet, célszerű azt is kerülni.
A hozzászólás:
Kis Ádám Creative Commons License 2004-12-29 14:09:00 76

Nagyon kötött terminológiával dolgozol, ami helyenként lehetetlenné teszi a vitát: ha valaki picit is eltér a terminológiádtól, azonnal eltérsz a lényetől és szójhasználati kiegészítéseket teszel.

 

Az 1. tárgyában ajánlom neked Antal Formális nyelvi elemzése fonológiai fejezetét. Persze, lehet, hogy én értem teljesen rosszul azt, amit ő ír, és kétségtelen, hibáztam, amikor a k betűhöz vonatkoztattam egy rakás k fonémát, és nem a k fonémához egy rakás k hangot. Ennek tárgyában l. az előző, valamint az utolsó bekezdést

 

A 4. tárgyában gondosan kikerülöd a harmadik szintet, a számítógépes betűkódot, amely lényegében nagyhatású döntés, sokkal lényegesebb, mint az, hogy egy nyelvészeti iskola mit nevez betűnek, betűjegynek, grafémának stb.

 

Annál is inkább, mert a köztudatban pl. a magyar fonetikus írású nyelv, még akkor is, ha ez tudománytalan. Sajnos, a köztudat tudománytalan, de ha a köztudatnak írunk, ezt fel kell vállalni, különben sokat kell magyarázni, és a köztudat közben elalszik. Visszatérve, ha azt mondom, hogy a k betűhöz egy sor különböző k-akármi tartozik (ka, ke, ki stb.) ez szerintem érthető a nemnyelvészek számára. És alkalmas arra, hogy a nyelvész megmutassa, milyen laikus a nemnyelvész.

 

Kis Ádám 

Előzmény:
rumci Creative Commons License 2004-12-29 00:18:05 64
„1. Van egy k betűnk és van egy rakás k fonémánk.”
Nem találkoztam még a magyarnak olyan leírásával, amely több /k/-t vett volna fel, s nem látom, hogy mi motiválná ezt.

„2. Helyzet: pl. a szó végi zöngétlenedés, szupraszegnet. hangsúly pél olyan disszimilációs példájban, mint a karosszéria (melyet sokan karos szériának ejtenek)”
Ezek mind nem érintik sem a betűt, sem a fonémát, kizárólag a hangot. (Az, hogy a karosszériának létezik karos-széria változata is, amely az íráskép hatására alakult ki, pedig egyszerűen lexikon kérdése.)


„3. A követklező bekezdést részletesebben meg kellene tárgyalnunk, itt eltérő terminológiáról lehet szó.
4. A többjegyű betűk úgy kerülnek oad, hogy a magyar UTF-8 kódban az s ugyanúgy egy bájt, mint az sz, viszont a papíron az előbbi egy betűhelyet foglal el, az utóbbi kettőt. Természteesen terminológiailag meg lehet úgy oldani, hogy a kétjegyű sz-t kinevezzük egy betűnek, de ez erőszakolt megoldás.”
Én e kérdésben az egyszerűség kedvéért tartom magam a helyesírás terminológiájához: az sz egy betű, az őt alkotó s, z egy-egy betűjegy. Az s betű egyetlen betűjegyből áll. Ha ez zavar, akkor nyugodtan be lehet helyettesíteni a Papp Ferenc-i terminológiát, ő az előbbi fogalmat grafémának, az utóbbit betűnek nevezi. Az ugyanakkor, hogy az sz grafikailag miből áll akcidentális, tehát nem rendszerszintű kérdés, ezért a fonémával és hanggal párhuzamba állított írástani fogalomra (hívjuk azt betűnek, grafémának, rütyütyünek) egységként kell tekinteni.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!