Keresés

Részletes keresés

ezerkilenszaznyolcvannegy Creative Commons License 2005-01-04 17:37:48 1774

"A napelemek szvsz kb hasonló technológiával készülnek mint a chipek vagy az LCD monitorok. Azaz az egy darabra esõ költség erõsen függ attól hogy mennyit gyártanak belõlük."

 

ez a sorozatgyártással erősen esik a költség régi mondás, de csak félig-meddig igaz.  Sokkal inkább arról van szó, hogy a sorozatgyártással csökken az egy termékre eső K&F költség.  Tehát amennyiben a Kutatás és Fejlesztési költségeket künönvesszük, és a sorozatgyártást beindultnak tekintjük (egy gépsor ontja magából a termékeket) akkor csak kevésszel lesz olcsóbb a termék attól, hogy 2 gépsor fog 2x annyi terméket előállítani.

 

Lásd Pl. anno az LCD monitorok amikbõl még 5 éve egy 15 colos is 200 ezer Ft fölött volt, míg ma egy 17 colosat is megkapsz 70 ezerért. Szvsz a gond az hogy ma aránylag alacsony a kereslet a napelemekre, ezért nincs is különösebb fejlesztés e téren.

 

Az eladási ár és az előállítási ár között nem mindig tökéletes a korreláció.  Van kínálati piac és van keresleti piac.  Amikor új terméket állítanak elő, akkor keresleti piac van, azaz a vásárlók annyit fizetnek érte, amennyi nekik még megéri.  Az LCD monitoroknál még szembetűnőbb volt a DVD írók esete, ami megjelenésekor 1,5 millió forintot is kóstált, mostanra pedig már 100-szor olcsóbb, és 10-szer többet tud.  Ez azért van, mert kezdetben voltak olyanok akiknek megérte a millió fölötti ár is, nem pedig azért, mert kezdetben az előállítási költségek millió fölött voltak.  A DVD író motorja és lézerdiódája régóta megvolt, nehezen elképzelhető az, hogy a sorozatgyártás miatt 100-szor hatékonyabban tudunk motort készíteni.

Úgy is lehet erre az egészre tekinteni, hogy az elején azért volt olyan drága a DVD író, mert meg kellett fizetni a K&F költségeket - de ez helytelen látásmód - az emberek többsége nem így működik.  Az emberek többségét nem érdekli, hogy mibe került a termék előállítása, csak az érdekli őket, hogy megéri-e nekik megvásárolni.

Ezért érdemes elkülöníteni a K&F költségeket és befektetésként kezelni azt.  Amenniben a kutatómunka eredménye egy olyan termék, ami létrehoz egy keresleti piacot, akkor van rá esély, hogy az "extraprofit" által megtérüljenek a K&F költségek  - amint ez gyakran be is következik a számítógépiparban.

 

Összefoglalva:

 

- a számítógépiparban a K&F tevékenység létrehoz egy új terméket, amelyre van keresleti piac, és ez megtéríti a befektetést, a kereslet miatt növekszik a sorozat -> még több gyártó látja a fantáziát -> még többen kezdik el gyártani -> kialakul a kínálati piac és ezáltal olcsóbbak lesznek a termékek, az eladási áruk immár összhangban van az előállítási árral.

 

- a te elméleted szerint a napelemeknél a K&F tevékenység át kéne vegye a piac szerepét.  Tehát míg a számítógépiparban az árcsökkenést a kínálati piacból a keresleti piacba történő átmenet biztosítja, addig a napelemeknél a kutatók ki kéne találjanak egy olyan szuperolcsó technológiát, ami nem csak olcsóbb lenne a foszilis tüzelőanyagok égetésénél, hanem annál sokkal olcsóbbnak kéne lennie, hiszen a K&F-be fektetett pénznek is vissza kéne jönnie.

 

Ez sajnos nem fog menni, mert a napelemekhez szupertiszta és néha igen ritka anyagok kellenek, miniaturizálni nem nagyon lehet, hiszen sok energiát csak nagy felületről nyerhetünk.  A hatásfok már ma is 40%-os, ezen sem igen lehet javítani.

A legfontosabb: a napenergia tárolása még mindig nincs megoldva, pedig akkumulátorfejlesztések vannak világszerte.   Régebben megvizsgáltuk a kaliforniai példát, ahol az áramszolgáltató visszaveszi a napelemek által előállított áramot, de még ez a konstrukció sem volt nyereséges - még kormánytámogatással sem.

 

Tehát jelenleg úgy állunk, hogy a napelemek akkor rughatnának labdába, ha a foszilis tüzelőanyagok 10-szeresen megdrágulnak, de akkor alighanem a napelemek ára is 10-szereződik...

A hozzászólás:
micu Creative Commons License 2004-12-29 09:21:32 1766
A napelemek szvsz kb hasonló technológiával készülnek mint a chipek vagy az LCD monitorok. Azaz az egy darabra esõ költség erõsen függ attól hogy mennyit gyártanak belõlük. Lásd Pl. anno az LCD monitorok amikbõl még 5 éve egy 15 colos is 200 ezer Ft fölött volt, míg ma egy 17 colosat is megkapsz 70 ezerért. Szvsz a gond az hogy ma aránylag alacsony a kereslet a napelemekre, ezért nincs is különösebb fejlesztés e téren. Pedig vannak új irányok, Pl. nemrég hallottam valami szén nanocsöves napelemekrõl, meg valamis olyasmirõl is hogy nyomtatáshoz hasonló technológiával gyártanak majd ilyet. Szvsz lenne ezen a területen mit fejleszteni, csak az a fránya kereslet... Pl. ma is meg lehetne oldani egy átlag lakás elektromos áram ellátását napelemmel (fûtés és légkondi nélkül) csak a tetõre szerelt napelemekkel, de ez az én számításaim szerint úgy 5-6 millió forintba kerülne házanként ami a mai áramdíjak mellett soha nem térül meg. Na most, mivel ilyen körülmények közt sokkal többen vesznek LCD monitort mint napelemet így egy befektetõ nyilván ez utóbbit gyárt szívesebben. Pedig az LCD, sõt a TFT sem épp tegnap lett feltalálva...
Előzmény:
ezerkilenszaznyolcvannegy Creative Commons License 2004-12-28 18:30:05 1763

 

Peak Oil - Peak Technology

 

http://www.energybulletin.net/3735.html

 

Napelemek - Rövid történelmi áttekintés:

 

http://www.pvresources.com/en/history.php

 

1839-ben Becquerel francia fizikus felfedezte, hogy a vezetőképesség növekszik a megvilágítással.  Willoughby Smith felfedezte a Szelénium fotoelektromos hatását 1873-ban.  1876-ban William Adams felfedezte a Platina-Szelénium átmenet fotoelektromos hatását.  Ezen két utóbbi felfedezés alapján 1877-ben megépült az első Szelénium fotocella.Albert Einstein 1904-ben elméleti magyarázattal szolgált a fotocellák működésének alapjairól, ezen művét 1921-ben Nobel díjjal jutalmazták.  1918-ban a lengyel Czohralski felfedezte a monokristályos Szilicium gyártásának technológiáját, 1941-ben megépült az első monokristályos Szilicium fotocella. 

 

1932-ben felfedezték a Kadmium-Szelenid átmenet fotoelektromos hatását. 1954-ben az RCA Laboratórium beszámol a CdS fotoelektromos hatásáról.  A Bell Laboratóriumban megépítenek egy 4,5%-os hatásfokú fotoeletromos cellát.  1957-ben a Hoffman Electronics bemutat egy 8%-os hatásfokú cellát, 1960-ban pedig egy 14%-os hatásfokút.

 

...

 

1977-ben világszerte 500 kW-nyi fotocella termeli az áramot.  1982-ben 9,3 MW.  1983-ban 21,3 MW (ezek mind csúcsteljesítmények - verőfényes napsütésben)

2003 Áprilisában rákötik a világ legnagyobb fotoelektromos erőművét a villamos hálózatra.  Történik mindez Németországban, csúcsteljesítmény 4 MW.

 

Naperőművek - Következtetés:

a fotoelektromos hatás ismerete több mint száz éves, vannak technológiai újítások, de kevés okunk van reménykedni arra, hogy egy váratlan felfedezés új dimenziókat fog nyitni a jövő energiaproblémájának megoldásában.

A fotoelektromos cellák fejlődése sokkal inkább hasonlítható az autóipar fejlődéséhez semmint a komputeripar fejlődéséhez - hiába alkalmaznak benne félvezetőket.

 

 

Szélerőművek:

 

http://www.vindhistorie.dk/English.htm

 

ennek is van mintegy 100 éves múltja, napjaink technológiája lehetővé teszi, hogy a szélerőműparkok által termelt energia felvegye a versenyt gazdaságosságban a foszilis tüzelőanyagú hőerőművekkel vagy atomerőművekkel.  Csak egy a baj - nem mindig fúj a szél => a szélerőmű csak szépségflastrom a hő- és atomerőműveken alapuló áramtermelésben.

 

Vannak akik a szél-hidrogén kettősben vélik megtalálni a megoldást, de ezzel az a baj, hogy még nagyon sokáig nem lesz kifizetődő, de ha mégis, akkor is kevés az emberiségnek a szélből kinyerhető energia.

 

 

Végkövekteztetés:

 

A tudomány nem "csodafegyver", ami egyszer csak mindent megold és nem vallás, amiben csak hinni kell. 

Időnként a tudomány az, amelyik kimondja, hogy bizonyos problémákra nincs megoldás.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!