|
|
 |
lépcsömászó
2004-12-28 15:56:36
|
58
|
Szia, stevie!
Én ezt manapság szoftverkérdésként kezelném: milyen hosszú az a szoftverkód, amely a tényleges írást átalakítja egy nyelvészek által használt mű-írássá, amely a kiejtést közel tökéletesen visszaadja, vagy milyen hosszú az a kód, amely az írást egyszerűen beszéddé alakítja, és viszont.
Nyilván nem nulla a kód hossza, de hasraütéssel is megsaccolható, hogy a magyar nyelv esetében az írásból beszéd szoftver jóval rövidebb, mint a beszédből írás szoftver a j-ly probléma miatt, és mindkét szoftver jóval rövidebb, mint az angol nyelv esetében.
Ezt adnám meg a fonetikusság mércéjeként.
|
|
A hozzászólás:
 |
stevie wonder
2004-12-28 12:26:45
|
57
|
| Az angol helyesiras teljesen mesterseges; a korabeli nyomdaszok "helyesirasi erzeket" tukrozi. Ezert vannak benne egyaltalan bizonyos szabalyossagok. |
|
Előzmény:
 |
lépcsömászó
2004-12-28 11:45:43
|
56
|
Sziasztok!
Ha hozzászólhatok a magasröptű vitához egyszerű felhasználóként (nyelvhasználó ill. nyelvtanuló), én a "fonematikus"-szót nem értem. Azt értem, hogy egy idegen nyelv tanulásánál mennyire általános, vagy egyedi szabályok révén jutok el a beszédtől az írásig és viszont.
Ha egy nyelvben általános szabályok ismeretében a leírt szöveg alapján el tudom mondani a leírtakat, és hallás után le tudom írni az elhangzottakat, akkor az a nyelv az én fogalmaim szerint fonetikus. Ha ez valamelyik irányban nem stimmel, akkor nem fonetikus.
Fonetikusnak találom pl. az olasz, a német, a görög és a héber nyelvet, nem fonetikusnak a francia és az angol nyelvet, bár a francia sokkal fonetikusabb, mint az angol, amennyiben a leírt szöveg fölolvasása aránylag egyszerű, míg a hallott szöveg leírása nagyon bonyolult a számomra. Ami azt illeti, a héber szöveg leírása is nagyon bonyolult lenne, mert rengeteg j-ly probléma van, azaz azonos hangot jelölő többféle betű, de szerencsére héberül többnyire leírt szövegeket kell olvasnom.
Ami a magyar nyelvet illeti, ott a leírt szöveg elmondása általános szabályok alapján majdnem teljesen lehetséges, míg a j-ly probléma miatt a hallott szöveg leírása sok egyedi szóírási szabály ismeretét igényli. Egyedi szabályon értem, hogy pl. "a papagáj az pontos j".
No, tanulság számomra, hogy ezek szerintem túl összetett dolgok ahhoz, hogy egy-egy plusz szó bevezetésével leírhatóak legyenek (pl. "fonematikus", meg ilyenek).
Inkább fokozatokban kellene gondolkodni: pl. írás-elmondás irányú fonetikusság 98% a magyarban, 70% a franciában, 20% az angolban. Bár ez lehet, hogy hülyeség. Talán inkább egy adott szöveg, pl. a Miatyánk írás utáni elmondásához 58 db. szabályt kell ismerni a magyarban, 120 szabályt a franciában, 340-et az angolban. Fordítva viszont a magyar nyelv is problémás.
Persze a számok hasraütéssel keletkeztek, de szerintem egy valós vizsgálatnál ilyesmiket kellene keresni. Az 58 szabályon azt értem, hogy pl.
1. az "a" betűnek megfelelő hang: ...
2. a "b" betűnek megfelelő hang: ...
...
44. a "zs betűnek megfelelő hang: ...
...
52. a "nny" írásképnek megfelelő hang: "ny"-hosszan
stb.
Bár egy számítógépnek fordítva írnám le: az egyedi szabályok erősebbek, mint az általánosak. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|