inkább azt mondanám egyenetlen a fejlődésmenet.
Van amiket nem tud/képes megtanulni, másokat egyszerűen kihagy, és egyből egy következő fejlődési fázist visz viszont tökélyre, megint más megismert dolgokhoz ragaszkodik a végletekig.
Magyarázat nem igazán van.
Illetve vannak elméletek itt-ott, és persze ezen elméletek mentén kidolgozott terápiák.
Az egyik pl. a kihagyott fejlődési szakaszokból eredő problémákra azt ajánlja, hogy igenis vissza kell nyúlni a kihagyott fázisig. Ha kell, meg kell tanítani a gyermeket hátról hasra fordulni, ha kell, meg kell tanítani kúszni, és így tovább.
De ez csakcsupán egy elmélet, és egyfajta módszer.
Egy másik elmélet pl. az autisztikus viselkedésjegyeket az érzékelés zavaraira vezeti vissza: látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. Ha ezen érzéskek akár túlérzékenyek, akár alul-érzékenyek, vagy valami belső inger által bármi módon zavartak, akkor esetleg autisztikus viselkedésjegyek lehetnek a válaszreakciók.
Ezen elmélet mentén azt javasolják, hogy az érintett érzékeket szükséges eddzeni.
Illetve a környezetet úgy kialakítani, hogy az kellően igazodjon az érintett problémáihoz. Ha kell, csökkenteni az ingerhatásokat, ha kell, éppenséggel fokozni.
Aztán az ezernyi olyan dolog, ami a megnyilvánulások erősségét lenne hivatott csökkenteni. Gondolok itt pl a különféle étrendi dolgokra: glutén és kazeinmentes diétákra, vitaminterápiákra.
Meglehet: ezek alapvetően nem az autizmust orvosolják, de hatásukra javulhat az általános közérzet, miáltal csökkenhetnek az auti-specifikusnak vélt problémák is.
És lehet még sorolni....
|