|
|
 |
kavkaz
2004-12-16 11:39:55
|
2924
|
| Doszpot esetében megvan az a bája a dolognak, hogy ott pandúrból lett rabló:) |
|
A hozzászólás:
 |
Tiger205
2004-12-16 11:34:56
|
2923
|
Vári - Doszpot mindkettő beállt politikusnak (Mszp) nézd meg, mire mentek vele....
és hogy lobbiznak korábbi munkahelyeikért, kollégáikért!
:oP
üdv:
TGR |
|
Előzmény:
 |
Allesmor Obranna
2004-12-16 10:16:33
|
2920
|
Itt alapvetően mindenki jól látja a dolgokat, de erről én itt már futtattam egy kacifántos eszmeömlengést úgy kb. egy éve.
Sebaj, ti is hasonlóan látjátok.
Azonban én most módosítanék egy kicsit.
Ha a társadalom viszonyát vizsgáljuk, akkor reflexből mindenki (korának megfelelően) a saját emlékeire (kb 10-20 év vissza) illetve a XX. század elejéről ismert momentumokra gondol.
Valóban, itt volt két csúnyán bebukott világháború és egy 40 éves hidegháború, szintén a vesztesek oldalán megélve.(a Nyugat járt jól anyagilag és erkölcsileg, a VSZ zöme ma csóró, és hm... NATO-tag.)
Mitöbb, ez útóbbiról a kolleltív emlékezet csupán annyi, hogy ez idő alatt a "játékban" rész vevők csak a hiábavalóságot és a szivatást tapasztalták.
Összegezve, az okok valahol az elmúlt száz évben leledzenek.
Szerintem a helyzet az, hogy nem.
Ha jobban belegondolunk, Magyarország még SOHA sem nyert meg egyetlen egy háborút sem!
Csatát lehet, de háborút soha.
Mielőtt bárki nekiveselkedne, biztosítok mindenkit arról, vannak olyan nemzetek akik igen.
Mi nem.
Nemhogy a társadalmi, de a történelmi emlékezetben sincs egy olyan elem sem, ami tényleges utalás lenne arra nézve, hogy a magyar katona (több mint ezer éves fogalom) győztesként vonult be a történelem adott szegletébe.
A magyar vitéz imázsának megteremtésekor az eléggé ködös kalandozás korából származó szittya harcos az alap (elbukott figura, legyőzte a külföldi technológia), végvári vitézek ott ahol fizikai összetűzésbe keveredtek az ellenséggel, ha nem is elsőre, de mindenhol elbuktak, a kuruc felkelést leverték, a 48-as szabadságharcot szintén.
Vigyázzat! Nem a magyar katona helytállásával, hanem a haderő alkalmazásával volt a gond.
Ez mindenesetre elég ahhoz, hogy az ember a történelmet látva, csak az elbukott lehetőségeket lássa.
Érdekes, hogy térségünkben a lengyeleknél az egyenruha nimbusza oly méreteket ölt, hogy pl. 1981-ben egy tábornokot (Jaruzelszki) ültettek az ország élére, csakhogy megnyugodjanak a kedélyek a szükségállapot idején.
A cseheknél, ahol a haderőt szintén rekordmértékben építették le, a hadi beszerzéseknél nagyobb fokú racionalitást tapasztalunk (Gripen-beszerzés: tavalyi döntést követően idén már a cseheknél az első JAS-39C, szemben a hazánkkal, ahol kb két évvel korábban döntöttek a típus mellett, 130 helyett csak 110 százalékos ellentételezéssel, drágábban, és gyengébb képességekkel. JAS-39 EBS HU nevü furmány)
Látható, hogy a honvédelmi vezetés híjján van a szakértelemnek, eddig csupán a gazdasági "válságkezeléshez" vették igénybe a "szakértői" segítséget.
A mindenkori szakminiszter az adott kormányban a harmad-negyed vonalbeli "futottak még" kategóriás politikusok közül került ki.
A történész-jogász Fürgelajcsi, a humánpolitikai tiszt exszóvivő Keleti "Klein" Gyurka, a bábolnai vállalati jogász tízkorbekettőkorelmargitkaegykávét Szabó Baromarcú János és ez a feltehetően idióta Juhász "Kékingeske" Feri aki önfeledt gyermeki boldogsággal cibálta a budai főtéren a dzsolysztikot, és játszott bőgőmasinát egy szerencsétlen kölyök propagandatemetésén (temetni azt tudunk).
Nálunk a zöldmozgalmak különös módon kutya kötelességüknek tekintik a hadseregellenes tevékenységet is, a politikusok meg érthetetlen okokból előbb aggódnak a szomszédok fel sem merült aggályaira (a Magyar Honvédség agresszív kifejezés) mint a nemzet biztonságának szavatolására.
A HM képtelen kommunikálni a társadalommal (hétvégén Arcvonal a királyi tévén: műsorvezető két suhanc, a riportalany egy fogalmazás terén láthatóan erős kihívásokkal küszködő főtörzs, a bemutatott harcjelenet idétlen {a jók egyszerűen nekirohantak a nyílt réten a rosszakat rejtő épületnek és lelőtték a benntlévőket}, a stílus pedig az ügyesss fiatalosss, férfiasss...) évek óta idétlen reklámfilmeken és műsorokon keresztül folyik a hiábavaló erőlködés.
Vári Gyula, aki nemcsak világhírű lett, de szabatos fogalmazásaival, higgadt tárgyilagosságával (bajusznélküliségével- minden magyar katona bajszos, miért?!)
mély orgánumával nemcsak felkeltette a laikusok figyelmét, de a profizmus egyfajta megtestesítője lett. (ebben az időben a rendőröknél a Doszpod Péter volt hasonló karakter, a Modern Magyar Macho megtestesítője. Intelligens, de nem entelektüell, gyakorlatias, de nem a bajsza alatt motyogó szaki képmása).
Na ez mind a múltté.
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|