Keresés

Részletes keresés

Onogur Creative Commons License 2004-12-17 00:25:53 42

Kedves LvT!

 

Most egy kicsit direkte ellenkezni fogok. No nem azért, mintha nem fogadnám el az érveidet az én egyébként is népetimológiai minőségű érvelésemmel szemben, hanem mert az indoklásaid mellékleteként sok egyéb érdekességgel árasztasz el bennünket. Nos előre megfontolt és aljas szándékú ellenkezésemnek ez a hátsó mozgató rugója.:o)

 

Ha kuruc vonalon a crux eredet az igaz, akkor miért írta Tótfalusi, ki saját bevallása szerint a TESz kivonatát teszi publikusabb formában közzé, hogy:

 

>>Ismeretlen eredetű szó. A hagyományos felfogás, mely szerint a kuruc a Dózsa paraszt háborújában részt vett, eredetileg keresztes háborúra készült parasztok crucius, cruciatus ('keresztes') megnevezésével, tehát a latin crux, crucis ('kereszt') származékával lenne kapcsolatos, ellene mond a szótörténeti és hangtani tényeknek.<<

 

A Bárczi MSzSz-ében pedig ez olvasható:

 

>>kuruc [XVII. sz. m. f. NySz.] bizonytalan er., talán összefügg a cs. kuruc 'keresztes katona' szóval, s ez a németből, bár az is lehet, hogy a cs. szó a m. er., s a magyar a németből (DOLw.; Nyr. 17:447; 19:222; 24: 301).  Szárm.: ~kodik [XVII. sz. m. f. NySz.].<<

 

Ez az én olvasatomban - habár lehet túlzott laikuságomból következően nem jól értelmezek néhány rövidítést és következményét -, felhasználva a mű bevezetőjében adott támpontokat a következő:

 

Bárczi a magyar főnevet (kuruc) és rögtön a származékát is (kuruckodik) az (NySz. --->) 1890-93-as években kiadott Szarvas-Simonyi Magyar nyelvtörténeti szótárából vette, mely szótár a XVII. században - pontosabban 3. kiadásában 1621-ben - megjelent Szenci Molnár Albert Dictionarium Ungarico-Latinum című szótár. Vizsgált  szavainkat ebben a magyar-latin szótárban találták meg legrégebbi írott formában.

 

A szó eredetéről (cseh, magyar, német) két műben is található tanulmány. Egyrészről az 1900-ban megjelenő Lumtzer-Melich: Deutsche ortanamen und lehnwörter des ungarischen sprachschatzes (A magyar szókincs német 'eredetű' helynevei és (tám?)szavai) című műben, másrészről az 1872 óta rendszeresen megjelenő Magyar Nyelvőr folyóirat 17., 19. és 24. számában. Azaz Bárczi forrásai a XIX. század utolsó harmadában megjelenő művek.

 

Ebből kitűnik, hogy a Rákóczi szabadságharcot jóval megelőzően ismert és használt szó lehetett, ha egy 1621-es szótárban már benne volt. Továbbá a szó származási vonala sem volt tisztázott 1941-ig.

 

De mire utalhat Tótfalusi utolsó megjegyzése?

 

Érdekes infókkal szolgál és a crux vonalat erősíti a Czuczor-Fogarasi szótár cikkelye, mely 1874-ben jelent meg és erre semelyik mű sem hivatkozik, pedig az akkori MTA megbízásából készült.

 

>>KURUCZ, fn. tt. kurucz-ot, harm. szr. ~a v. ~cza. A latin crucius, cruciatus (miles) után alakúlt szó, mely valószinüleg egykoru a keresztes háborúk kezdetével, s jelentett vitézt, ki kereszttel jelölve a szentföldre ment csatázni. Ilyen czélból keletkeztek Dózsa György kuruczai is, kik utóbb a nemesség és papság ellen forditák fegyvereiket. Egyébiránt e szó országos és maradandó jelentését 1-ső Leopold uralkodása alatt kapta, midőn a Tököli vezérlete alatt fölzendült magyarok magukat kuruczoknak, az ellenpártiakat pedig német bajtársaikkal együtt labanczok-nak nevezték el. Ugyan e név alatt harczoltak 2-dik Rákóczy Ferencz idejében is. Innen kurucz annyit tesz, mint ellenzéki párton levő, elégedetlen s követeléseit fegyveres erővel sürgető, a király ellen felkelő vitéz. Átv. ért. kurucz ember, ki jogainak védelmében körömszakadtáig szilárd, makacs, szigorú, kemény. Mondják kivált ily tulajdonságu vén emberről, kinek szilárd jelleme szintén megkövült, s ellenzéki természetével nem hagyott alább. Vén kurucz.

KURUCZHÁBORÚ, (kurucz-háború) ösz. fn. Belső, polgári háború. Különösen így neveztetett a Tököli és 2 -ik Rákóczy Ferencz főnöksége alatt folytatott belháború.

KURUCZVILÁG, (kurucz-világ) ösz. fn. Magyarország történelmében azon időszak, mely alatt a kuruczháború folyt. Kuruczvilág régen volt. (Km.).<<

 

Ebből az derül ki, hogy már Dózsa ideje alatt is létezett vagy legalább is felújított szó. De ha már létezett a magyar nyelvben a keresztes szó, miért kellett újból átvenni a latinból. Ugyanez vonatkozik a szlovák/cseh nyelvre is. Továbbá milyen szabályos hangváltozás útján alakulhatott ki valamely érintett (m., n., cs.) nyelvben?

 

Onogur

A hozzászólás:
LvT Creative Commons License 2004-12-16 09:01:50 40
A kurucos téma áthozatala a "Szavak eredete"-ből.

------

Kedves Onogur!

> A kuruc szó cs. kuruc ('keresztes katona') szóval talán összefügg, de miért vettük volna át onnan, mikor ők benne sem voltak az csetepatéban.

Az én szerény véleményem szerint alaposan benne voltak. A felkelés Felsőmagyarországról indult, és Felsőmagyarországon szlovákok élnek, akik a XIX. sz. elejéig-közepéig a csehet használták irodalmi nyelvként. De alkalmasint az is feltételezhető, hogy a csehbe a szlovákon keresztül került be a szó (a szóeleji msh.-torlódás feloldódása nem cseh eredetre utal).

Az pedig, hogy a magyarban mit jelent a kuruc, az nem befolyásolja azt, hogy a szlovákban-csehben mit jelent. Bár egyelőre konkrét adatom nincs, de ez egy tipikus dolog, hogy szavakat a szomszéd nyelvek speciális jelentésben vesznek át. Így lett pl. az osztmán-török 'legény, nőtlen férfi' szó a délszlávban 'útonálló' átvitt jelentést kapott, ahonnan a magyar átvette betyár az új jelentésben (de az eredetiben nem). Vagy mi, alföldi tótok a taňa 'tanya' szót nemigen használjuk, helyette salašt mondunk, amely a m. szállás szóból jő, miközben a m. szállás szónak eredeti jelentésében más szlovák szavak felelnek meg. (Nem is szólva arról, hogy a m. tanya is csak 'halászhely' volt eredetileg.)

Tehát tekintve, hogy Rákóczi Lengyelországból visszatérve első toborzásait etnikailag szlovák területen kezdte, az ottaniak nyugodtan használhatták magukra a kuruc szót dózsai, tehát 'felkelő paraszt' értelemben, minthogy szlovák ajkon a magyarban kiterjesztett jelentés is lehet elsődleges. Annál is inkább, mert a 'keresztes (katona)' szóra van "rendes" cseh křižák, ill. szlovák križiak szó: így jelentéstanilag is az várható, hogy egy magyarból e nyelvekbe származott kuruc szó nem ebben az értelmében kerül átvételre.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!