|
|
 |
Éhesló
 2004-12-15 20:29:53
|
2911
|
Helló tiger 205!
Amit a 19-45 közötti hadseregfejlesztésről, hadiiparról írsz - bár jól hangzik - de nem igaz.
Robbanóanyag Kft. - Nitrogénművek (Premarton) 1921-ben épült, ma is működik. Nike + Nike Fiocchi (B.Fűzfő) 1924-ben épült, ma is működik. Ezeken a helyeken nem csak gyárak, hanem munkástelep, tisztviselőtelep, műv.ház, templom, orvosi rendelő és iskola is épült egyidőben a gyárral. Mindezt háborús jóvátételtől troskadozó és piacaitól, nyersanyagaitól és 2/3-tól megfosztott országként, működő és tevékeny álammal , HM-el, haditechnikai intézettel !
Mechanikai Művek (Törökbálint) 1934-38, szétcincálták, most zárt be.
A győri mávagban a 2.nagy háború idejére nem csak vasúti gördülőanyagot, Rába Botond tj.tgk.-t, hanem licensz alapján repülőket és repülő motorokat is gyártottak. A WM Csepelen, Kőbányán és Budafokon az utolsó pillanatig gyártott Messereket és Messer motorokat. (Ez kb. olyan, mintha ma itthon 2-3 féle típust gyártanának licenszbe az egyik nagy testvér friss harci repülő palettájáról)
De megvan a maga ipartörténeti hőskölteménye szinte minden (mára felszámolt és beszántott) magyar ipari üzemnek (MOM, Diósgyőr stb.).
Kétségtelen tény, hogy ezen erőfeszítések nem voltak elegendőek egy, akár a németekkel, akár a szövetségesekkel összevethető technikai háttér megteremtéséhez, de akkor a politika (és az ország) ereje erre volt elég. (Nekünk akkoriban nem feltétlenül a világ legnagyobb hatalmai ellen, hanem a környező Kisantant államokkal szemben kellet "erősnek" lenni. Azok voltunk. A háború során felmutatott ipari-katonai teljesítményünk bártran állja az összehasonlítást közülük bármelyikkel.)
A magyar hadsereg "siralmas" felszerelése csak az amikkal , németekkel, és oroszokkal összehasonlítva mutat szánalmas képet, hozzánk hasonló és kicsit nagyobb hatalmakkal állta és ma is állja az összehasonlítást.
Bár a hazai és a tengelyhatalmak kapacitásai 1943 végéig (béke)maximum közeléáben működtek, ekkor már a hadigazdaságra átállás késői volt és kevés idő volt a sereg újrafegyverzésére (jellemző, hogy a tengelyhatalmak hadiipari teljesítménye 1944 közepére érte el a maximumot). A Magyar Királyi Honvédség rendelkezésére álló darabszámokat a licensz fejében kiszállítandó tételek is jelentősen csökkentették. A háború során a tengelyhatalmak arzenáljában több generációs váltás volt. Ehhez szintén stabil és magas szintű tudományos - ipari tapasztalat és tudás kellett (itthon és máshol egyaránt).
A politikusaink és katonai vezetőink történelmi ismerethiánya egy (nagy valószínűséggel bekövetkező) háborús szituációban komoly következményekkel járhat, elsősorban a már ma is fájóan hiányzó speciális szaktudás és tapasztalat (mind ipari-technológiai, mind katonai) területén. Ez nem pótolható tömeges szállítással (bár ez utóbbit az angolok kamatos kamattal - és birodalmi státuszuk elvesztésével meg tudták fizetni).
A magyar háborús gazdaság működésének anomáliáit nem szükséges eltagadni, de eredményeit, erőfeszítéseit - különösen a mai siralmas helyzetben - meg kell becsülni. A jót, követésre érdemest megőrizni, továbbvinni, a hibákból tanulni......
Üdv, Éhesló |
|
|
|
artillery
2004-12-15 14:30:52
|
2907
|
Üdv!
Valóban, nyilván sok mindent elszabotálhattak akkoriban is, illetve a "holdudvarnak" adtak megrendeléseket, azoban nem mindegy, hogy mi volt a cél. Ma az a cél, hogy a honvédelem leépítése során zsírosodjanak meg egyesek, akkor ez talán pont fordítva volt. Természetesen kontroll kellett volna oda akkor is, meg kellene most is, természetesen nemcsak a leépítéshez, hanem az esetleges modernizáláshoz is. A Darányi-féle programnak meg talán nem volt elég ideje arra, hogy kibontakozzon teljesen, a támogatások, beruházások mértékét is növelhették volna még (persze nekem semmi nem lenne elég.....:). Ezért látni a kölönböző bevonulásos filmeken többségében lovakkal vontatott ágyúkat, bringázó honvédeket (kisebb, könnyebb és ütőképesebb, mert ha meglátja ezt ellenfél, kómába röhögi magát....) stb..... Túl hamar ért ide a háború és az elcsatolt területeinkért cserébe ismét vállalnunk kellett a csatlós szerepét.....szomorú...
Köszönjük "kedves", mostanában sokat koszorúzott és megemlékezett károlyi mihály, és linder béla! Apropó, mikor állítunk lindernek is szobrot (mondjuk egy lőtér közepére)?
Igazán megérdemelné, hiszen ő, mint látnok már akkor tudta, hogy a békés, eu-konform, modern-tudatú, lelkiekben és anyagiakban egyaránt gazdag magyar társadalom létrehozásához elengedhetetlen az, amit tett.
Lendületben az ország! (Egy gond van csak. Nincs fék!)
Üdv! |
|
A hozzászólás:
 |
|
Tiger205
2004-12-15 13:43:47
|
2906
|
Szia !
Igazad is van, meg nem is!
Valóban bártak voltak (másuk nem volt, csak a bátorság!)
Ma azért van nekünk egy NATO, még ha fenntartásokkal is kel ezt kezelni, sokat ér!!!!
Amúgy meg ne legyenek illúzióid: 1920-45 között is elszabotaáltak minden lehetséges fejlesztést, loptak, csaltak, "haveri cégek" kaptak stb...mé a győri program se sikerült ....nézd emg a sereg gépesítettségét...felszerelését...
persze magyarok vagyun, ezen kár csodálkozni!?
EZEN kell változtatnunk!
Nem?
üdv:
TGR
|
|
Előzmény:
|
|
artillery
2004-12-15 13:31:14
|
2904
|
Valóban, nem 4 évnyi kegyetlen háború után vagyunk, hanem 40 évnyi agymosás után. A módszerváltás utáni évek hazaáruló pofátlanságairól pedig már sokszor esett szó.
Ha a fent említett dolgok nem történtek volna meg, vagy nem így ,akkor ma a honvédelem állapota nem lenne ilyen siralmas. Építhette volna az ország a saját jövőjét. 1920 után a főnemesektől kezdve az utolsó proletárig szinte mindenki úgy gondolta, hogy ilyen helyzetben nem engedhető meg az, hogy az ország ne tartson hadsereget. Ilyen "baráti" szomszédokkal körülvéve. (Ne felejtsük, szláv tenger mossa partjainkat....)
És ezt ki is merték mondani, versek, plakátok írások, egyéb publikációk formájában, pedig akkor még közvetlenebb volt a veszély ránk nézve, mint manapság. A nemzetnek és azon belül minden társadalmi rétegnek volt egy közös célja, ami lendületbe hozta a politikai, társadalmi és gazdasági életet.
Ezek a tényezők, bár szigorú tiltások voltak érvényben, kihatott az akkori, alig létező hadsereg, helyesebben fegyveres erőkre is.
Titokban megindultak a hadsereg-szervezések. A műszaki fejlesztések, a hadiipari gyártás részben hazai, később részben külföldi liszenszek alapján szintén megindultak. (Rendkívüli módon hiányolom egyébként a hadiipar jelentősebb jelenlétét az országban, hiszen-persze 1-2 külföldi liszensz megvásárlásával-mi is képesek lennénk ellátni a saját hadseregünket, minőségi technológiával is és akár még exportálni is lehetne az így létrejött termékekből.
Az ehhez szükséges szaktudást biztosítva látom, még az anyagiakat is, amely viszont jelentősen függ az akarattól, a nemzetstratégiától, ami viszont nagyon nincs meg.)
És ma mi van? Semmi. A honvédelem romokban hever, nincs és sajnos így nem is lesz jövője. Mindez azért is lehetséges, mert a nemzetet megfosztották a céljaitól, hagyják a semmiben lebegni. Így nem jöhet létre olyan akarat, amely mellé odaállna bármely politikai erő is, hogy támogassa azt.
Jobb így cél nélkül az országnak, hiszen ebben a céltalanságban, megosztottságban elég sok mindent el lehet követni a nemzeti javak és a közerkölcs ellen anélkül, hogy annak bármiféle konkrét következménye lenne. Ahogy azt korábban írtátok éppen ez az egyik ok, amely miatt rettegnek egy önnáló, erős magyar hadseregtől, amelyre felnézhetne a nemzet, érezhetné, hogy van ereje, ahogy régen, kordában tarthatná a belülről bomlasztó személyeket, csoportokat és amellyel ráadásul erőteljesebb diplomáciai nyomást gyakorolhatna az ország a térségre.
Azonban jelen helyzetben ez nem célja a politikának. Nem is lesz, mert láthatólag egészen más céljai vannak hosszútávon. Mi lesz így velünk 50, 100 év múlva, mind gazdaságilag, társadalmi berendezkedés szintjén, valamint demográfiailag?
Határon innen és túl?
Magyarország többet érdemel(ne)! |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
