|
|
 |
Mandrake
2004-12-14 14:35:05
|
4
|
szia!
tütrelem az kell, az biztos. és igen, okosnak nagyon okos, és érrtelmes. beszélgetésre igyexünk szoktatni, azaz nem tiltani valamit, hanem megmagyarázni, hogy azt miért nem szabad ...
sajnos, mint írtam azt tapasztaljuk, hogy nem tudnak vele bánni az oviban ...erőltetéssel meg semmire sem mennek, mert nagyon akaratos tud lenni olyankor ...
M. |
|
A hozzászólás:
 |
Trison
2004-12-14 13:09:43
|
2
|
Az én nagyfiam sem akart SOHA rajzolni/festeni/tornázni/társasozni stb. a többiekkel kiscsoportban, de nem azért, mert kezelhetetlen, hanem azért, mert nem volt hozzászokva, hogy parancsra csinálja ezeket a dolgokat, AKKOR, amikor azt az óvó néni kitalálja.
Te is mondod, hogy szívesen tevékenykedik, de a saját ritmusában és nem az "ötéves terv" szerint.
Üzenem az óvó néniknek, hogy hagyják békén!!!
Egyébként középsőben már torna versenyre ment (önként...) és nagycsoport elején egyszercsak elkezdett rajzolni. Úgy, hogy nem győztük papírral...
Okos kis srác lehet, várjatok türelemmel! |
|
Előzmény:
 |
Mandrake
2004-12-14 10:45:08
|
-
|
| Sziasztok!
A következő problémában szeretném a segítségeteket kérni.
Pici fiúnk most 3 és fél éves, óvodás. Bár nagyon szeret bejárni, állandóak a panaszok rá, hogy nem vesz részt a közösségi munkában, ritkán rajzol, nem fest, a tornaórán sem vesz részt, pedig otthon állandóan fut, labdázik, birkózik, imádja a sportot. Már kézállást gyakorol, de egyéb dolgok is érdeklik (mi mindketten rendszeresen sportolunk, a nagyszülei is, úgyhogy erre való hajlam elég magas).
Gyakorlatilag szinte mindenben az utolsó, minden újtól fél. Sokszor dacos, és kezelhetetlen. Legtöbbször önállóan játszik, vagy egyedül, vagy a többiek társaságában.
Az is zavar minket, hogy az óvodában történtekről nem, vagy csak nagyon keveset hajlandó beszélni, mesélni. A verseket mondókákat is nehezen kezdi el, mondjuk utána szinte leállíthatatlan J
Ugyanakkor ezek a problémák otthon nem jelentkeznek. Önállóan rajzol, festeget, építőkockázik, stb. Ami igénye: hogy állandóan legyünk a közelében, olyankor büszkén mutogatja mit csinál. Ez nem azt jelenti, hogy ott üljön valaki mellette állandóan, hanem, ha hívja, akkor menjen oda, és nézze meg mit is készített.
Hatalmas a szeretetigénye, és úgy érezzük ezt most az óvodában nem kapja meg. Igaz, ott több gyerek van, akikkel foglalkozni kell.
Mit tegyünk? Keressünk másik óvodát, ahol esetleg többet tudnak vele foglalkozni? Vagy mi követünk el valami nevelési hibát? Igaz, még egyke, de nálunk hisztivel, durcáskodással még soha semmit nem ért el, erre következetesen vigyázunk, viszont minden esetben dicsérjük, amikor arra rászolgál.
Mandrake & Womandrake |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|