Keresés

Ha ennyire belejöttünk, akkor legyen: probléma nem csak a mérés pontatlanságával, hanem az utólagos elszámolással is bőven van. Megpróbálom megmutatni egy példán keresztül, miért is bukik el a költségosztós elszámolás pár év alatt. Legyen pl egy háznak 4 egyforma lakása: A, B, C és D. A fűtési szezonban mérik a ház összes hőfelhasználását, és ezt a 4 lakás között légköbméter arányosan osztják szét (átalány). A szezon végén pedig leolvassák a költségosztókat és aki többet fogyasztott, azzal befizettetik a differenciát, a takarékoskodó meg visszakapja. Persze a szaldó nulla, hiszen a ház egészében pont annyit fizetett be a szezonban, amennyit fogyasztott.

Legyen minden évben az összfogyasztás 60 egység, azaz lakásonként az átalány 15.

1. év:

A fogyaszt 10 egységet

B => 12

C => 18

D => 20

Év végén mindenki megkapja az elszámolást, azaz C és D befizet, A és B visszakap.

Csakhogy ekkor _logikusan_ C és D úgy dönt, hogy visszatér átalányba inkább, mert úgy olcsóbb (ezt pl úgy teszi meg, hogy egyszerűen nincs otthon, amikor le akarják olvasni a költségosztóját).

2. év:

A => 10

B => 12

C => 18

D => 20

Viszont az elszámoláskor C és D 15-tel megy az átalány miatt, így a maradék 30 A és B között oszlik 10:12 arányban, azaz A-ra jut 13,6 B-re pedig 16,4, miközben pont ugyanannyit használtak el, mint az 1. évben. Persze B is átlép átalányba a következő évtől, A-nak meg nem marad más választása.

Mi a tanulság? A pazarlóan fűtők miatt lassan az egész ház visszatér átalányba, azaz az egész korszerűsítés értelmét vesztette. Ennek egyetlen ellenszere van: egyedi és valós hőmennyiségmérők lakásonként, és egyedi szerződés a szolgáltatóval.

Tud valaki ilyen módom végrehajtott korszerűsítésről?

Sziasztok! Ahol korábban laktam, ott is a párologtatós költségosztót szerelték fel a panelben. A párolgást aztán midenféle trükkös módon súlyozták a lakás elhelyezkedésével, az emelettel, a radiátor teljesítményével stb, és az így kapott érték alapján osztották szét az egész fűtési szezon költségét a lakások között. Csakhogy a párolgás hibahatára szerintem iszonyú nagy volt. Nálam pl a 3 szoba egyikét sose fűtöttem, a másik kettőt is csak ha nagyon hideg volt odakint (termoablak, hőszigetelő tapéta, kívülről az illesztési hézagok valami szilikonszerű anyaggal eltömve). A benti hőmérséklet rendszeresen 25 fok körül, sőt néha fölötte volt. A nem fűtött szobában 1-2 fokkal alacsonyabb volt. Ehhez képest a párolgás itt is kb annyi volt, mint a másik két szobában. Én semmiféle logikát vagy egyenes összefüggést nem láttam a szoba hőmérséklete és a párolgás között. A párolgásnak a radiátor felületi hőmérsékletét (pontosabban annak idő szerinti integráltját) kéne mutatnia, de az én esetemben a szoba hőmérsékletét mérte le - mivel a radiátorok zárva voltak. Tehát fizettem a szoba melegéért, noha az nem a radiátorból származott!!! Ráadásul a mérőt nem pont szezon előtt, hanem valamikor nyár közepén olvassák és cserélik, így tulajdonképpen leméri a nyári lakáshőmérsékletet is. Talán ha télen többet fűtöttem volna, és akkor nagyobb lett volna a párolgás, akkor a nyári hiba nem olyan jelentős. De kis fogyasztásnál (=takarékos fűtés, hőszigetelt lakás) az így behozott hiba igen jelentős és gyakorlatilag gazdaságtalanná tesz mindenféle beruházást. Nekem se a termoablak se a fűtéskorszerűsítés nem térült meg.

Szóval aki teheti, válasszon más mérési módot, mert a költségmegosztó nem mér, legfeljebb csak indikál.