|
|
|
|
 |
actionman
 2004-11-29 14:48:48
|
835
|
Hello Sophia_!
Megfelelo tavolsagbol nezve mindketto. Mind a ketten bunos emberek, akik ra vannak utalva a kegyelemre. Ha azonban csak ezt a zaklatasi(?) ugyet nezzuk, ennek semmi koze az irgalom gyakorlasahoz. Csabito a lehetoseg, hogy engedjuk futni a tanart, de itt az igazsagot kell gyakorolni. Isten vegtelen szeretete nem letezik az o igazsagossaga nelkul. Ezert a keresztyen embernek is egyszerre kell igazsagosnak es szeretonek lennie.
ActionMan |
|
|
|
Hozzá Hán Szóló
2004-11-25 08:02:42
|
785
|
Bocsánat hogy belepofádzok!
A kérdés érdekességét tekintve mertem venni a bátorságot , mivel számomra mind a két alany -a tanár és a diák - irgalomra szorul.
De nem azonos felállásban.
szóval először a tanerővel kezdem:
Botrány! Verést neki! Mondhatnánk és talán meg is érdemelné, de ne feledjük el hogy bizony ő is ember még ha hibázott is , ezért a fokozatosság elvét ajánlanám vele kapcsolatban.
Semmi esetre sem tussolnám el az ügyet , de vigyáznék arra hogy csak a legvégső esetben legyen nyilvánosan megszégyenítve , akkor ha megátalkodott.
Abban az esetben ha belátja hibáját természetesen elégnek tartanék egy személyes beszélgetést igazgató-tanár viszonylatban. ( a jóság az ami megtérésre vezet.)
Ha bebizonyosobik az hogy kitart nézete mellett miszerint megérdemli a kislány az ő unszínpátiáját akkor bevonnám a szülőket is és csak ezek után bocsátanám el ha nem változik. (itt viszont már más a szitu : mivel megátallkodottezért jöhetnek a kékek és a zöldek)
Mivel az illető tanerő lelki állapotát nem ismerem, csak feltételezem: nem kellene elmenni az elbocsátásig.
A kislány meg ..... Neki a suli részéről kellene irgalmat kapni , hogy bizonyíthassa ő valóban felkészült és át is ment volna a vizsgán ha jogosan bánnak vele.
|
|
|
|
oncogito
2004-11-24 20:41:37
|
778
|
Kedves Sophia, a kérdésed nem egyszerü, vagyis inkább nem egyértelmü.
Nem tudom, hogy mint kívülállónak mit kellene tennem, hogy így közvetve a tudomásomra jut, vagy a szülők helyében mit tennék, vagy a bizalomra érdemes tanár helyébe, vagy éppenséggel a kislány helyébe?
Talán ha pontosítanád, az megkönnyítené a választ, mert így a többféle variációra kicsit nehézkesebb reagálni. |
|
A hozzászólás:
 |
|
Sophia_
2004-11-24 20:30:39
|
776
|
Sziasztok!
Adott egy egészen konkrét példa:
A 16 éves diáklány félve meri elmondani annak a tanárának, akiben megbízik, hogy egyik idős férfi tanára korábban fotózásra invitálta. Mivel ő nem reagált, a tanár megalázó módon bánik vele, lehet, hogy meg is buktatja.
A lány elmondta a szüleinek a dolgot, de nem szeretné, hogy azok bármit is lépjenek ez ügyben. Inkább azt fontolgatja, hogy elmegy az iskolából, mert annyira nyomasztja ez az egész helyzet, és úgy érzi, úgysem hinne neki senki.
Kérdésem egyszerű: ki szorul itt irgalomra, és hogyan lehet ezt adott esetben gyakorolni?
Köszönettel: Sophia
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
