| Készítettem egy kis tanulmányt, arról, szerintem hogyan működik a SuperCCD, íme:
A hagyományos CCD-nél a képérzékelők és a végleges kép osztásrendje egybeesik (a kék négyzet a képérzékelő, a fekete háló a kész kép):
A SuperCCD-nél a képérzékelő és a végleges kép osztásrendje eltér egymástól, a képérzékelők a 45 fokos elforgatás miatt, 1,41-szer ritkábban vannak vízszintesen és függőlegesen. Ha közvetlenül ebből számolnánk a képet, minden egyes képpont interpolált lenne:
Ha megnöveljük az előállítandó kép osztásrendjét mindkét irányban 1,41-szeresére növeljük, a képérzékelők és a kész kép osztásrendje egybeesik:
Ha egy sakktábla fehér pontjai a képpont érzékelők, akkor kép minden fekete mező a szomszédos fehér mezők adataiból van kiszámolva:
Elképzelésem szerint a kész kép kiszámításához a gép először kiszámolja a BAYER szűrő segítségével a fehér mezőkre eső pontokat, majd interpolálja a fekete mezőket. Raw fájnál, úgy gondolom a fekete pontokat el sem menti a gép, foglalkozzon azzal a számítógép szoftvere:
Így keletkezik tehát a dupla felbontású kép (1,41x1,41=2), a veszteségmentes kép előállításához mindenképpen szükség van erre a nagyobb felbontásra, ez nem bűvészkedés. Hogy ezzel jobb kép készíthető-e, mint a hagyományos elrendezéssel, nem tudom, talán...
Remélem közel járok az igazsághoz, és ez megmagyarázza miért alkalmazzák ezt az öncélúnak tűnő interpolálást a SuperCCD-nél.
Sziasztok:
formax
|
