Még egy gondolat:
Szvsz a helyzet a következö.
A Huntington által megjósolt dinamika, annyiban helytállónak bizonyult, hogy a XXI. században a kulturális/civilizációs különbségek nagyobb hagsúlyt kapnak.
Ez azonban nem feltétlenül tényleges szociológiai, társadalmi, kulturális okokra visszavezethetö jelenség, sokkal inkább a társadalmi tudat változásának következménye.
Én úgy látom, hogy a fundamentalista retorika (amely néhol vallási, néhol, civilizációs, néhol rasszista színben, de inkább ezek keverékében mutatkozik meg) egyre nagyobb szeletét uralja a közgondolkodásnak.
-Legyen szó a közel-keleti térségekröl, Európáról, vagy éppen észak-amerikáról (a távol-keletet kevésbé ismerem, erröl nem tudnék nyilatkozni).
Úgy látom, hogy ezen ideológiák (legyen szó radikális iszlamizmusról, az európai radikális jobb oldalról, vagy akár az USA neokon admnisztrációról) a társadalmi feszültségeket, a globalizáció ellenhatásaként kulturális különbségek mentén kívánja kiélezni. Ezt segíti elö az, hogy a különbözö kulturák közötti interakció radikális mértékben megnött, miközben a társadami tudat ismereteinek bövülése a másik civilizációról nem növekedett ilyen gyorsan.
Úgy látom, Hollandiában is ez történik. Lényegében nem vagyunk másnak a tanúi, mint a két fajta (eurofundi és iszlámfundi) fundamentalista mozgalom összecsapásának, amelyben sem a többségi társadalom, sem pedig a muszlim kisebbség nagyrésze nem alakítója az eseményeknek.
A két fundamentalizmus kölcsönösen a saját "mi"-hez tartozó emberek radikalizálására, a feszültségek szítására törekszik, sajna nem is sikertelenül. |