Keresés

Részletes keresés

KoporShow Creative Commons License 2004-11-03 16:08:57 168
Nyilvan modellnek tekintendo Newton torvenyrendszere is, amin nem valtoztatsz semmit, hanem alkalmazod a vilagra

Pontosan.

Es sokkal inkabb jellemzo ra, hogy statikus osszefuggeseket tartalmaz, mintsem, hogy megvaltoztatva josol

Evvel nem ertek egyet. A fizikai torvenyek egy algoritmussa transzformalhatok, amely a szamitogep (vagy az agy) egy allapotaval modellez egy fizikai objektumot. A modell nem onmagaban a torvenyrendszer, hanem szamitogepben vagy agyban letrejott adatstruktura, ami persze tovabbra is a fizikai vilag egy resze. Ezen a modellen vegzel (dinamikus) kiserletet, amikor a fizikai torvenyek alapjan kiszamolod, hogy pl. az auto hogy fog viselkedni.

...teve leegyszerusitett osszefuggeseket tartalmaz a sivatagrol...

Ez meg keves. A teven vegzett kiserletbol, a teve valtoztatasabol kene visszafele kovetkeztetni a sivatag olyan tulajdonsagaira, amikre egyebkent a teven vegzett kiserlet nelkul nehez lenne. Ilyet nem tudsz mutatni (ezt neked kell mutatni, ha az ellenkezojerol akarsz meggyozni), ezert tartom ezt egy rossz latasmodnak, a terminologia kiuresitesenek.

A tevet a sivatag modelljenek tekinteni ugyanolyan ertelmetlen, mint az autos peldaban a modell-autot a szelcsatorna modelljenek. Egyszeruen nem errol van szo: a kisauto a kesobb elkeszulo valodi autot modellezi, nem a szelcsatornat es ebbol a celbol is epult.
A hozzászólás:
Törölt nick Creative Commons License 2004-11-03 14:59:01 167

Nyilvan modellnek tekintendo Newton torvenyrendszere is, amin nem valtoztatsz semmit, hanem alkalmazod a vilagra (es sokkal inkabb jellemzo ra, hogy statikus osszefuggeseket tartalmaz, mintsem, hogy megvaltoztatva josol.). Nyilvan az autos peldad is 'aspektustarto' leegyszerusitese az eredeti problemanak. Nem ertem miert ne lehetne aspektust talalni, amely szerint a teve leegyszerusitett osszefuggeseket tartalmaz a sivatagrol.

(Az emlitett pelda azon kivul, hogy abszurdan hangzik, tudomanyos szempontbol rendben van.)

Előzmény:
KoporShow Creative Commons License 2004-11-03 11:15:45 164
Szerintem egy modellezesi folyamat mindig a
kovetkezokeppen muxik:

-------------------------------------------------------

Van a modellezendo objektum A es a modell B

Van A-nak (legalabb) ket parametere x es y,
ahol y valamilyen (altalaban komplikalt) modon fugg
x-tol.

B-nek szinten van ket parametere x' es y' amelyek
A x es y parameterenek felelnek meg, es egy
bizonyos tartomanyon avval jol korrespondalnak.

A modellezes celja, hogy B segitsegevel vizsgald,
hogy hogyan valtozik A y parametere x kulonbozo
valasztasara. Azaz megvaltoztatod B x' parameteret
es nezed, hogy mi tortenik y'-el. Ebbol kovetkeztetsz
arra, ohogy mi tortenne az A y parameterevel, ha
megvaltozna x.

------------------------------------------------------------------

Pelda: epiteni akarsz egy autot, az x parameter a
motorhazteto dolesszoge, az y pedig a 0-rol 100 km/h-ra
torteno gyorsulas ideje. Ez tanulmanyozando epithetsz
szazad akkora ugyanolyan alaku pici autokat
(x' a pici auto motorhaztetojenek dolesszoge) es nezed,
hogy megfelelo ero bevetesevel mennyi ido alatt gyorsul
fel 0-rol 1 km/h-ra. (Ez az y' parameter)

Egy masik modellezesi lehetoseg, hogy nem epited meg
az autokat, hanem letrehozol egy fizikai modellt es papiron
kiszamolod a gyorsulast. A lenyeg itt is ugyanaz.

------------------------------------------------------------------

A teves peldaban nem latok ilyet.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!