Keresés

El kell ismernem, hogy most megfogtál! Bevallom, a kátékat jó tíz éve olvastam utoljára, és főleg a másik, szélesebb szervezettel foglalkoztam (már a nevét sem tudom). Az főleg királyságpárti, nemesi származású reformerekből állt, akik nem is sejtették, hogy létezik a Szabadság és Egyenlőség Társasága! Ez utóbbi jóval szűkebb, főleg polgári és honorácior értelmiségi bázisú volt.

Lehet, hogy mint szabadkőműves, hitt a felvilágosult abszolutizmus rendszerében. Az a radikális fordulat azonban, ami elvitte egy összeesküvés megszervezéséig, az általunk ismert háttérinformációk és az önvallomásai alapján inkább egy önző, mint egy meggyőződéses emberre vall.

Pontosan így gondolom én is, remekül összefoglaltad! Én csupán a szervezkedés inspirálását, esetleg elindítását tulajdonítom Lipótnak, vagy bécsi reformer környezetének.

Dícsérő kritikád jól esik, bár minden vitapartnerem ilyen lenne az Indexen!

"Az idealista Martinovics abban bízhatott, hogy Ferenc megérti Lipót tervét és mellé áll, vagy legalábbis kegyelmet kap, ha bebizonyítja, honnan jött a kezdeményezés. Nem véletlen, hogy letartóztatása után kizárólag az uralkodónak kívánt vallomást tenni."

"Kérdés: De azt mondják, hogy a király hatalmát Istentől veszi?

Felelet: Ez egy oly hazugság, amelyet a királyok a setétségnek századiban hasznokra fordítottak volt... 

Kérdés: Mit kell tehát cselekedni a népnek?...

Felelet: Azt, amit Franciaország cselekedett, tudniillik eltörleni a királyságot, egy demokráciás respublikát felállítani..."  

Igazán nem akarok replikázni, főleg, hogy fél szemmel is látom, nálam sokkal tájékozottabb vagy a témában. A fenti idézet a Szabadság és Egyenlőség Társasága nevű szerveződés kátéjából való, viszonylag tömören és egyszerűen nevezi nevén a dolgokat. Talán éppen emiatt lehetne azt gondolni, hogy eleve provokációs szándékkal szülték meg őket. Ha valóban így történt, a fogalmazó Martinovics Ignác nem érdemel többet az utókortól egy mezei spion kitüntető címénél. Ha mégsem, lélektanilag elég furcsa utat járt be II. Lipót szolgálatától a nyíltan vallott republikánus nézetekig, hogy aztán újra a császár hű szolgájának nevezze magát, miután elfogták az osztrák titkosrendőrség volt főnökének a házában. Lehet, hogy mint szabadkőműves hitt a felvilágosult abszolutizmus rendszerében. Az a radikális fordulat azonban, ami elvitte egy összeesküvés megszervezéséig, az általunk ismert háttérinformációk és az önvallomásai alapján inkább egy önző, mint egy meggyőződéses emberre vall.