"Hogy mindebben milyen szerepet szánt Martinovicsnak? Feltehetően körülbelül azt, ami később be is következett. Összeesküvést szőni a magyar nemesség és városi polgárság (az országgyűlés rendjei!) körében a reformellenes konzervatív erők marginalizálására, akik II. Józseftől a késő reformkorig többségben voltak."
Ezt a verziót több szempontból sem igazán értem:
1. Az egész "jakobinus mozgalom" (nevezzük inkább egyszerűen összeesküvésnek) tudtommal csak 1794-ben kezdett kialakulni, Martinovics legalábbis ekkortól vett részt a szervezésben. A jóval szolidabb, Pest-budai olvasókör néven futó elődszervezet pedig inkább volt íróasztal mellett gubbasztó értelmiségiek összejövetele, mint titkos földalatti mozgalom. Ergo ha II. Lipót lett volna a kezdeményező, valószínűleg már az ő idejében felgyorsultak volna az események, enélkül viszont az őskonzervatív Ferenc már kevésbé lehetett az összeesküvés sugallmazója.
2. Ha II. Lipót valóban ki akarta volna paterolni a magyar nemességet a hatalomból, választhatott volna jóval kézenfekvőbb módszert is ( lovasrendőrökkel szétzavarni az országgyűlést, stb.) Mindegy, milyen úton, a végeredmény vagy az lett volna, hogy az egész országot maga ellen fordítja vagy az összeesküvők hajójába tereli a nemességet, hátában a francia forradalommal.
3. Az egész összeesküvésnek mindvégig volt egy uralkodóellenes vonulata, ami újfent lecsökkenti Habsburgék kezdeményezésének valószínűségét. Inkább tartom az egészet egy volt besúgó túlzott ügybuzgalmának, aki megszervezett egy-két naív jozefinistát egy amúgy teljesen veszélytelennek bizonyuló összeesküvés érdekében. Ahelyett azonban, hogy jó pontot szerzett volna a főnöknél, kihagyhatatlan lehetőséget adott az udvarnak arra, hogy a későbbi kivégzésekkel stabilizálja hátországát az elkövetkező napóleoni háborúk idejére. | 
