Keresés

Részletes keresés

A hozzászólás:
byers Creative Commons License 2004-10-06 01:00:04 615

Szerintem egy vallás terjedésének a gyorsasága és tartossága attol függ hogy:

  -Mennyire letisztulak a szabályai. (monoteizmus és politeizmus)

  -Mennyire képes egy adott kor problémáira választ adni.

  -Áll-e mogotte politikai ésetleg katonai hatalom. ( Pl gyarmati hittérítés, magyarok,lengyelek)

  -Össze egyeztethető-e az addigi szokásokkal vallásal.

 

Ezek közül minnél több megvan annál könnyebben terjed egy adott vallás.

 

A megmaradásában pedig fotos szerepet játszhat hogy:

  -Mennyire képes az emberek mindenapi életéhez hozzákötödni

  -Képes-e az idők szavát követve mégis az eszméhez hűen fejlődni.

Előzmény:
ikaljan Creative Commons License 2004-10-05 16:01:14 609

folyt.

 

"Ezek után belsõ (Mekka stb) és külsõ háborúk során folyik a terjesztés." - Nos ez az - a politikai terjeszkedés, illetve a vallás terjesztése - amin érdemes vitatkozni.

Ugyanis szerintem ez egyszerűen ez a nyugat (ugyis, mint kereszténység) viszonylag egyszerű, és kényelmes kibúvója arra a kérdésre, hogy megmagyarázzák, a kereszténység, mint vallás - mint világkép, miért szenvedett először a történelem során vereséget, egy másik vallástól. Igen egyszerű a fegyverrel terjeszkedő iszlámra kenni a dolgot,  azonban eléggé felszínes a megállapítás.

 

Ugyanis, érdemes lenne elgondolkoni azon, hogy ha az iszlám, mint ideológia a fegyverek útján terjedt (a történelmileg egyébként nem igazolható), miért lett hosszú távon sikeres. Ugyanis korábban a kereszténységgel szemben számos más vallás, hit, ideológia került szembe, és sokszor ezek arattak katonai győzelmet a keresztény hatalmi alakulatok felett. (Pl. a barbárok elpusztították a Nyugat-Római Birodalmat) Ennek ellenére a kereszténység, mint vallás, folyamatosan legyőzte a más ideológiákat, a győztes népeket a kereszténységhez vonva.

-Felmerül a kérés, ha az iszlám terjedése valóban a fegyveres terjeszkedés miatt ment végbe, miért nem jutott pl. a germánok, hunok által követett vallások sorsára.

Különös tekintettel arra, ha összevetjük, hogy a sivatagból éppenhogy kiérkező arabok, és a meghódított perzsa, bizánci népesség kulturális, gazdasági és számbeli különbség volt. (Ha a barbár hódítós sémát használjuk, akkor elvileg a hódító araboknak az iszlámmal egyetemben pár évtizeden belül el kellett volna tünniük.)

 

-Ezzel szemben a helyzet az, hogy az arabság viszonylag gyorsan, vallásában, és ami nagyon lényeges, nyelvében is arabizálta az ott élő népességet, annak ellenére, hogy a korabeli keresztény erőszakos térítésről a muszlim területeken nem találunk adatokat. - Ergo ezt a folyamatot szerintem sokkal ésszerűbb avval magyarázni, hogy az iszlám a földözi tenger medencéjének gondolkodásvilágát teljesen felrázó, vallás, eszmerendszer volt, és rohamos terjedésében sokkal inkább a vallási élmény és megújulás játszott szerepet, mintsem a tényleges hatalmi helyzet.

(elfogadhatod ezt az érvelést akkor is, ha nem vagy muszlim csak, mig én ezt Isten szándékának tudom be, más megelégedhet avval, hogy az iszlám hatékony válaszokat adott az adott népesség társadalmi és spirituális igényeire.)

Ezt támasztja alá, hogy az iszlám olyan helyeken is rohamosan terjedt, ahol az arab, muszlim uralomnak nyoma sem volt. - így a Távol-keleten, Indonéziában, Malaysiában teljesen kiszorította a budhizmust, de más helyeken is jelentős muszlim kisebbségek jöttek létre. Vagy ilyen pl. Afrika szubszahariális térsége, aholva szintén nem terjedt ki az arab uralom.

 

5. A hanyatlás megindulásához visszatérve. A megállapításod a fentieken kívül, más szempontok miatt sem állja meg a helyét. Ugyanis a politkai széttagoltság, a központi birodalom terjeszkedésének  megállása, a kulturális-civilizációs hanyatlás, illetve bezárkózás időszaka ugyanis abszolút nem esik egybe.

 

-Pl. a politkai terjeszkedés nyugaton a VIII. sz végére leállt. (nem Poitiers a döntő - ezt az európai történelemfelfogás fújta fel - , inkább a dél-itáliai hódítás vége). Cordoba kulturális felvirágzása azonban éppen ekkor kezdődött, és egészen a XII-XIII. századig folyamatos volt. Ekkor kezdődött a hanyatlás. Az Abbaszida birodalomban dettó. - A leglényegesebb kulturális teljesítmények éppen a nagy hódítások IX-X. században történő lezárulta után történtek.

Még inkább ez a helyzet Indiával, ahol az iszlám éppen az Abbaszidákat megdöntő - de az iszlámot felvevő mongolok utódai által létrehozott Mogul birodalomban teljesedik ki.

 

A kulturális összefüggéseken túl azonban még fontosabb, hogy az iszlám, mint vallás terjedés, sem a politikai, sem a kulturális fejlődéssel nem hozható egyértelmű összefüggésbe. Így pl. a Kaukázus jelentős részén az iszlám épp a XIX. században terjedt el. Sőt, ha már itt tartunk, az iszlám - mint vallás - jelenleg is éppen a leggyorsabban növő, terjedő vallás, noha ennek abszolút nincsenek meg a politikai, és kulturális, technikai feljettségre épülő alapjai.

 

 

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!