Szia Ikaljan!
Nyilván mindkettõnk személyes hite is nagymértékben befolyásoló tényezõ abban, hoyg mit fogadunk el, és mit tartunk kevésbé nyomós érvnek, alátámasztásnak.
A bizánci vonallal kapcsolatban felhívom azért újfent a figyelmedet arra, hogy míg -szerinted - az önkényuralmi struktúra Bizáncból átkerül mondjuk Marokkóba és megmerevedik, közben maga Bizánc túllép rajta viszonylag hamar. (Magad is elismered ugyanakkor, hogy az egyház Bizáncban ellensúlyt jelentett már korábban is az önkényuralomnak.) Tehát rövid ideig tartó - és a periférián jelentkezõ - bizánci hatás valami okból tartósabb, mint magában a centrumban, Bizáncban.
Mondhatod azt, hogy a gyors politikai, katonai hódítás mellett attól teljesen függetlenül az iszlám teljesen békésen terjedt, ezt én nehezen tudom elhinni. Abban igazad van, hogy voltak népek, amelyek miközben meghódítottak más népeket, közben maguk feloldódtak a meghódítottak közt, ez az arabokkal és az iszlámmal nem történt meg. Ugyanakkor itt (valószínûleg oda-visszahatás is érvényesült) rendszerint maga a nép is feloldódott, nem jellemzõ, hogy a hitüket, kultúrájukat megtartották, miközben a nyelvüket elvesztették. Tehát itt fontosnak tartom azt, hogy a helyi népeket arabizálták, meg kell valljam, hogy ennek a pontos korabeli technikájáról nincs információm. Ugyanakkor az, hogy egy katonailag gyõztes nép terjesztette kultúráját, nyelvét nem tartom elhanyagolható tényezõnek.Itt valószínûleg az is fontos tényezõ, hogy úgy tûnik pl a hunok eygszerûen nem tartották fontosnak a kultúrájukterjesztését, legalábbis a nyelvük se maradt fenn, nyelvemlékek formájában sem. Valószínûnek tartom, hogy ha eyg nayghatalom fontosnak tartja a kultúrája terjesztését, akkor egész más eredményre jut, mint ha ez - különbözõ okokból - nem annyira lényeges.
Ugyanis szerintem ez egyszerűen ez a nyugat (ugyis, mint kereszténység) viszonylag egyszerű, és kényelmes kibúvója arra a kérdésre, hogy megmagyarázzák, a kereszténység, mint vallás - mint világkép, miért szenvedett először a történelem során vereséget, egy másik vallástól.
Ezt a fentiek fényében nemigen értem. Mit kell az alatt érteni, hogy a kereszténység vereséget szenvedett egy másik vallástól? Hitviták voltak? Az, hogy az arab muszlimok által katonai úton meghódított területeken a kereszténység visszaszorult és a helyébe az iszlám lépett, nem tudom, hogy így értelmezhetõ-e.
Pl. a politkai terjeszkedés nyugaton a VIII. sz végére leállt. (nem Poitiers a döntő - ezt az európai történelemfelfogás fújta fel - , inkább a dél-itáliai hódítás vége). Cordoba kulturális felvirágzása azonban éppen ekkor kezdődött, és egészen a XII-XIII. századig folyamatos volt. Ekkor kezdődött a hanyatlás. Az Abbaszida birodalomban dettó. - A leglényegesebb kulturális teljesítmények éppen a nagy hódítások IX-X. században történő lezárulta után történtek.
Azért itt valami nem kerek nekem az érvelésedben. Azt mondod, hogy az önkényuralmi struktúrák okozták a megmerevedést (továbbra sem értem, hogy miért volt fogékony erre az iszlám társadalom) pl az Abbaszida birodalomban. Ugyanakkor a megmerevedés szerinted az Abbaszida birodalom lényegében végén kezdõdik.
Különben az iszlám és a keresztyénség elsõ pár századának összehasonlítását nem bibibiííí alapon hoztam elõ, csak amikor - hatásodra - elkezdtem tegnap utána nézni néhány dolognak, akkor ütött meg ez az ellentét, az iszlám amely fegyverek mentén (bár szerinted attól teljesen függetlenül - amit én nem hiszek) terjedt el az arab világban száz év alatt.
A kulturális összefüggéseken túl azonban még fontosabb, hogy az iszlám, mint vallás terjedés, sem a politikai, sem a kulturális fejlődéssel nem hozható egyértelmű összefüggésbe. Így pl. a Kaukázus jelentős részén az iszlám épp a XIX. században terjedt el. Sőt, ha már itt tartunk, az iszlám - mint vallás - jelenleg is éppen a leggyorsabban növő, terjedő vallás, noha ennek abszolút nincsenek meg a politikai, és kulturális, technikai feljettségre épülő alapjai.
Itt úgy gondolom nincs igazad. Egyrészt a Kaukázus jelentõs részén éppen az orosz hódításra való reakció meglehetõs alapot ad az iszlám terjedésére. Másrészt az, hogy jelenleg az iszlám a leggyorsabban terjedÕ vallás - egyszerû demográfia, míg az arab és egyéb muszlim országokban egy nõ 4-6 gyereket szül és ezt 16-20 éves korban kezdi, addig Európában 1-1,2 gyereket szül és ezt 30 körül teszi.
Szóval fenntartásaimat nagyrészt fenntartom :-))) MIndamellett kiváncsian várom a további fejtegetésed, remélem az, hogy nem mindent fogadok el (akár igazam van, akár nincs) nem jelent problémát abban, hogy kifejtsd a véleményedet. Részemrõl naygonhálás vagyok azért, amit eddig is elmondtál, mindenképpen érdekesnek tûnik, megpróba'lok majd alaposabban utána nézni néhány dolognak.
Felvetek két kérdést, ha lehet:
1. Izgalmasnak tartanám, ha megvilágítanád, miért alakult ki a muszlim államokban a megmerevedéshez vezetõ korlátozás nélküli önkényuralmi rendszer. Ha el is fogadjuk, hogy a mintát átvették Bizáncból és Perzsiából, miért nem tudtak megszabadulni tõle? Miközben a többi ország, birodalom (Európa) elõbb-utóbb túllépett ezen.
2. Azt írtad 2-3 hsz-vel ez elõtt, hogy szerinted az iszlám éppen most van a "reformáció" az új lendület korában. Mire alapozod ezt?
3. Az elõzõ hsz-mben azt írtam, hoyg a Te kritériumaid szerint Törökország tûnik a legígéretesebben fejlõdÕ iszlám országnak. Nem tiltakoztál, de nem világos, hoyg egyetértesz-e vagy csak'sok mást kívántál cáfolni és e felett elsiklottál?
Üdv:
haliho
|