Keresés

Érdekes a felvetés, vajon mi lett volna, ha a többi nagy világvallásban is létezett volna egy, vagy több egymással küzdő erőcentrum. Mindenesetre az tény, hogy a keresztény egyház olyan értelemben nagyon rugalmas, hogy képes volt a történelemben, a hittételei feladása nélkül változást elindítani.

Üdv !

A magam részéről érdekesnek tartom a témát. Talán elöljáróban annyit, hogy minden vidék vagy nép, népcsoport sorsát meghatározza szerintem, hogy milyen vallású. Nem is oly rég esett szó másik topikban,hogy mi lett volna, ha az ortodox kereszténységet vesszük fel.

Valóban nem mindegy ,hogy az adott vallásnak - de inkább az adott egyháznak - milyen a hatalomhoz való viszonya, autonóm-e valamennyire vagy teljesen behódoló, netán maga irányítja-e az államot. Európa történetét meghatározta előbb a pápaság-császárság, majd a reformáció küzdelmei. Szerintem ennek sokat köszönhetünk. Valahogy ez nem hagyta begyepesíteni a dolgokat, és nem engedte, hogy bármely egyházi szervezet egyeduralkodó legyen. Nem lehet ennek hatását eléggé méltatni.

Az egyházak konzervativizmusa sokszor volt kerékkötő is - most inkább a nyugati kereszténységet említem - de szerintem megfigyelhető, hogy mihelyt az egyház szerepe visszaszorul, a társadalom valahogy dekadensebbé válik. Nagyon érdekes jelenség ez. Pl. Róma válsága a régi vallások eltűnésekor. Vagy akár korunk Nyugat-Európája ( bár ezzel a kifejezéssel vigyázni kell persze). Amikor meg a vallás friss, motiváló tényező- lásd frank birodalom, vagy a protestáns Hollandia de akár az arab hódítás, akkor a társadalom expanzív, fejlődőképes. Ezt igaznak tartom a XX. századi USA-ra is.

Nem hiszem, hogy a vallások közeli eltűnése realitás lenne. Bár a buddhizmus talán visszaszorul.