|
|
 |
ikaljan
2004-09-30 09:53:52
|
557
|
Ja, mégegy.
"Lehet különben (sõt valószínû, sõt ezt nem is bánom), hogy engem nagyon megfertõzött az európai kultúra, de miféle kultúra (sõt kutlúrfölény) az, amelyben megállt a fejlõdés!? A fejlõdés, fejlõdõképesség számomra a kultúra egy nagyon fontos vonása! (Vesd össze az élõ vizeket, folyókat, tavakat, a megrekedt Hol-tengerrel... Vagy az embert, aki - amikor megszûnik feljõdni - begyöpösödötté, szenilissé válik...)"
Ok. hogy szemléltessem, egy gazdasági példát hozok analógiaként.
Tegyük fel, hogy a német gazdaság 2004-től kezdve nem növekszik többet. Életszínvonal, stb. nagyjából stagnál.
A magyar gazdaság viszont elkezd évi 3-4-5-6-7%-os növekedéseket produkálni.
Nyilván egy ideig, annak ellenére, hogy leállt a növekedés, a német gazdaság lesz az erősebb, a német életszínvonal lesz a magasabb, de egy idő múlva a két gazdaság elér egy engyensúlyi helyzetet, mondjuk 2050-ben, majd átbillen az egynsúly, és MO. lesz az erősebb, nagyobb gazdaság.
(Viszont maga az egész tendencia nem a 2050-ben kezdődik, nem ott indul a német gazdaság hanyatlása, hanem 2004-ben. És van egy 45 év, amig a németek joggal mondhatják,hoy miénk a jobb, erősebb fejletteb gazdaság, mi élünk jobb életszinvonalon, miközben a romló tendencia már megindult.)
No, ez a kulturális tőke előny dolgot kb. így értettem. |
|
 |
ikaljan
2004-09-30 09:43:01
|
556
|
Nézd, igazából itt nyilván különböző területeken, és a társadalmi élet különböző szegmenseiben más más korokban billent át az egyensúly.
Technológai téren (pl. ha a haditechnikát nézzük) ez a váltás a XVI-XVII. századra tehető. (Lepantói ütközet, vagy 15 éves háború - kb. ez volt az egyensúlyi pont. Itt még nagyjából partiban voltak - utána az európai haditechnika elhúzott, mint a szél)
-De pl. éppen az írástudók arányát tekintve a török birodalom egészen a XIX. század elejéig jobb mutatókkal rendelkezett, mint az európai álamok többsége.
-Ugyanez vonatkozik pl. a közegészségügy helyzetére. (Nyilvánoskórházak elterjedtsége, szinvonala, higiéniás követlemények) |
|
A hozzászólás:
 |
haliho
2004-09-30 09:33:32
|
554
|
Bocs, még egy dolog kimaradt:
Ergo arról van szó, hogy a közel-keleti társadalmak a XIII. századig felhalmozott kulturális tőke-előnye (huhú micsoda kifejezés :-)) az európai kulturával szemben egészen a XVII-XIX. századig megmaradt. (ugye attól függ, mely szegmenseket nézzük) noha maga a fejlődés már jó 4-500 évvel korábban megállt.
Azért ezt valahogy alá kéne támasztanod szvsz. Mi a bánatot kell érteni ezen a kultúrális tõkeelõnyön? A XVII-XIX században miféle kultúrális fölénye volt a muszlim világnak? Az én benyomásom szerint ez jóval hamarabb elolvadt.
Lehet különben (sõt valószínû, sõt ezt nem is bánom), hogy engem nagyon megfertõzött az európai kultúra, de miféle kultúra (sõt kutlúrfölény) az, amelyben megállt a fejlõdés!? A fejlõdés, fejlõdõképesség számomra a kultúra egy nagyon fontos vonása! (Vesd össze az élõ vizeket, folyókat, tavakat, a megrekedt Hol-tengerrel... Vagy az embert, aki - amikor megszûnik feljõdni - begyöpösödötté, szenilissé válik...)
Üdv:
haliho |
|
Előzmény:
 |
ikaljan
2004-09-29 17:00:09
|
544
|
Mielőtt a gyaratosítás, beavatkozás, stb. részbe kezdenék, egy másik téma:
Szóval ahogy kivetted, te párhuzamos fejlődésként fogod fel az iszlám és az európai kultúra egymásmellettélését, aminél egy idő után az egyik kultura "elszaladt" a másik meg megrekedt.
Én egy picit másként látom a dolgokat. Szval én azt látom, hogy az iszlám, mint kultura a VII. századtól valami félelmetesen gyors fejlődést produkált. (hasonlót Európa XIX. sz-i fejlődéséhez). Ez a fejlődés, részben részben az előbb felvázolt tendenciának (és még sok mindennek) köszönhetően folyamatosan lassult, és lényegében a XII-XIII. század tájékán, már valamiféle stagnáláshoz közeli állapotba került (a stagnálás nyilván nem a társadalom minden szegmenségben egyszerre következett be, szóval itt nem az évszám a lényeges, hanem maga a tendencia)
Csakhogy a mindennapi élet területén az ez idő alatt felhalmozott előny többek között Európával szemben olyan nagy mértékű volt, hogy az adott kultúrában ezt nem érzékelték válságnak, így nem éreztek indíttatást a reformra (néhány dolog, ennek szemléltetésére: alfabetizmus abbaszida korban 90% körüli, de még az oszmánok alatt is 70-80%. közfürdők, kórházi ellátórendszer stb. stb., csomó olyan dolog, ami Európában a csak a XVIII-XIXI. században kezdett elterjedni.
Ergo arról van szó, hogy a közel-keleti társadalmak a XIII. századig felhalmozott kulturális tőke-előnye (huhú micsoda kifejezés :-)) az európai kulturával szemben egészen a XVII-XIX. századig megmaradt. (ugye attól függ, mely szegmenseket nézzük) noha maga a fejlődés már jó 4-500 évvel korábban megállt.
Amikor viszont átfordult ez az egyensúly, és a közel-keleti népek számára nyilvánvaló lett, hogy többé már nemhogy nincs meg az a kulturális fölény, amit a nyugattal szemben lveztek, de kifejezetten hátrányba kerültek (Napoleon egyiptomi hadjárata), azonnal számos reformelképzelés, mozgolódás indult meg.
No de erről majd később
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|